A Kolozsvári Állami Magyar Színház a 2020-as naptári év első bemutatójaként zenés produkciót kínál a sétatéri színpad közönségének. A Broadway-en 1964-ben bemutatott Hegedűs a háztetőn c. musical története egy kis ukrán faluban, Anatevkában játszódik az 1900-as évek elején. Anatevka közössége hagyománytisztelő, összetartó kis közösség, ahol mindenkinek megvan a megszokott és elfogadott szerepe a rabbitól a házasságközvetítőn át Tevjéig, a tejesemberig, aki feleségével Goldével és öt lányával él és próbál túlélni. A változó idők miatt a közösség is változni és változtatni kényszerül, ám a változás kényszere fölforgatja a békés falu életét, a kiűzetésre szánt zsidó közösséget pedig a megsemmisülés szélére sodorja. Az újrakezdés reménye azonban tovább élteti a hitet.

A nagysikerű, humoros musical egy zsidó család külső kényszerek és belső vágyak által irányított életéről egy viharos történelmi időben, de leginkább a változó világokról és a mindenkori értékrendről, arról, hogy mit jelent emberség, család, hit, közösség és összetartás.

További részletek: huntheater.ro

Néhány hónapos pihenő után ismét jelentkezik a Györkös Mányi Albert Emlékház népszerű világjáró sorazata, a Nyitott szemmel. A 2020-as esztendő, egyben a sorozat 8. évadjának első beszélgető estjén, január 30-án 18.30 órától Dél-Amerikába kalauzoljuk az érdeklődőket.

A perui hagyományok szerint a sámánok a természet papjai: értik a nyelvét és képesek közvetíteni tanításait az emberek felé. Gyógyító erejük szintén a természet erejéből táplálkozik, amelynek az ember testi, lelki és szellemi vonatkozásaiban is szerves része. Misztikus cselekedeteik értelmét csak a beavatottak ismerik, mégis mindenkire hatással vannak, aki kapcsolatba kerül a szertartásaikkal. Kevesen tudják, hogy Peruban a sámánokat nemzeti kincsként tartják számon, a helybeliek – és egyre gyakrabban a messze földről odalátógatók – gyógyító erejükben bízva keresik fel őket, amikor a hagyományos gyógymódok csődöt mondanak. Perum misztisku arca – sámánok és mesternövények címmel ebbe a misztikus világba szeretnénk elkalauzolni közönségünket Dáné Melinda Csilla gyógypedagógus és dr. Szalma Anna Mária néprajzkutató segítségével, akik maguk is tapasztalhatták a gyógyító sámánok működésének erejét. A beszélgetősorozat házigazdája Laczkó Vass Róbert.

Dévai árvák hozzák el a zenét Kolozsvárra abban a vígoperában, amelyet Selmeczi György Kossuth-díjas zeneszerző komponált a Kolozsvári Magyar Opera és a Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium felkérésére. A krónikás c. vígopera annak apropóján született, hogy 1819-ben Kolozsvár volt a hatodik város Európában, ahol elindult a hivatásos zeneoktatás. Az opera 150 művészét és közel nyolcvan zeneiskolás gyereket megmozgató bicentenáriumi produkciót 2019. november 17-én láthatta először a közönség. A 2019-2020-as operaévad közönségsikerének ígérkező előadást 2020 január 19-én, vasárnap 11 órakor és január 20-án, hétfőn 19 órakor tűzi műsorára ismét a Kolozsvári Magyar Opera.

A krónikás valamivel több mint egy év alatt született meg. Szőcs Margit mese-ciklusa alapján Egyed Emese költő ária- és kórusszövegeket, valamint mondókákat írt, amelyeket végül a zeneszerző formált át az operalibrettók szabályainak megfelelően. A vígopera egyik különlegeségge abban rejlik, hogy a címszereplő szövegét maga az énekes-színész, Laczkó Vass Róbert írta. Ő alakítja Donáth pásztort, aki krónikásként elmeséli a színpadon kibontakozó történetet: valamikor a „történelmi időben” Kolozsvárra – amelynek népe egyáltalán nem ismeri a zenét – menekültek érkeznek Déváról, a vár-építő nagyúr zsarnoksága elől szökve, a kolozsvári bíró pedig azzal a feltétellel fogadja be őket, hogy énekre, zenére tanítják a város népét.

A kolozsvári legendáriumot rendkívüli stílusgazdagsággal feldolgozó Selmeczi György nagy teret szentel a gyerekszereplőknek, akik felnőtt művésztársaik egyenrangú partnereivé növekednek az operaszínpadon. A zenemű stiláris végpontjai messze esnek egymástól: az opera, a daljáték, olykor a musical műfaji jellemzői is megjelennek, a bonyolult vokális és hangszeres struktúráktól egészen a dal-műfaj egyszerűbb, közvetlen intonációjáig, de feltűnik az énekbeszéd műfaja is, puszta ritmus-kombinációk kíséretével. A szerző korábbi operáihoz hasonlóan A krónikás hangzóanyagát ezúttal is a dallamos-harmonikus-tonális-modális hangvétel és egy tágas magyar népzenei háttér jellemzi. A szerző vendégszövegeket is beépített a librettóba: többek között László Noémi és Tompa Gábor verseit. A kolozsvári ősbemutató rendezését fiatal tanítványa, a budapesti Szokol Judit jegyzi.

Részletek: magyaropera.ro, maszol.ro