Könnyed humorú sanzonokba, vitriolos kabarédalokba csomagolt társadalomkritikát ígér a XX. század első pár évtizedének legrangosabb magyar dalszerzőit megidéző, Régi magyar Cabaret című előadóestjével Laczkó Vass Róbert színművész, akit zongorán Nagy Gergő kísér. Műfaji meghatározása szerint az előadóest “zenész konferansz”, valahol félúton a one-man-show és a leckeelőadás között, ezzel pedig az orfeumok világának népszerű figuráját, a konferansziét jeleníti meg, ugyanakkor a magas művészi színvonalon, irodalmi igényességgel komponált pesti dal előtt tiszteleg.

Gyergyóremete, Kolozsvár, Brassó, Nagyvárad, Vajdahunyad, Szováta, Nagyenyed, Máramarossziget, Felvinc – 2003-as bemutató előadásunk állomásainak a teljesség igénye nélküli sorozatába illeszkedik gyergyószentmiklósi előadásunk, melyet 2020 március 7-én, szombaton, a nemzetközi nőnaphoz kapcsolódva láthatnak újra az érdeklődők a Korona Vendégház dísztermében! Az előadás zártkörű, lehetőséget a részvételre a meghívó fél biztosít.

 A Kolozsvári Állami Magyar Színház a 2020-as naptári év első bemutatójaként zenés produkciót kínál a sétatéri színpad közönségének. A Broadway-en 1964-ben bemutatott Hegedűs a háztetőn c. musical története egy kis ukrán faluban, Anatevkában játszódik az 1900-as évek elején. Anatevka közössége hagyománytisztelő, összetartó kis közösség, ahol mindenkinek megvan a megszokott és elfogadott szerepe a rabbitól a házasságközvetítőn át Tevjéig, a tejesemberig, aki feleségével Goldével és öt lányával él és próbál túlélni. A változó idők miatt a közösség is változni és változtatni kényszerül, ám a változás kényszere fölforgatja a békés falu életét, a kiűzetésre szánt zsidó közösséget pedig a megsemmisülés szélére sodorja. Az újrakezdés reménye azonban tovább élteti a hitet.

A nagysikerű, humoros musical egy zsidó család külső kényszerek és belső vágyak által irányított életéről egy viharos történelmi időben, de leginkább a változó világokról és a mindenkori értékrendről, arról, hogy mit jelent emberség, család, hit, közösség és összetartás.

További részletek: huntheater.ro

Néhány hónapos pihenő után ismét jelentkezik a Györkös Mányi Albert Emlékház népszerű világjáró sorazata, a Nyitott szemmel. A 2020-as esztendő, egyben a sorozat 8. évadjának első beszélgető estjén, január 30-án 18.30 órától Dél-Amerikába kalauzoljuk az érdeklődőket.

A perui hagyományok szerint a sámánok a természet papjai: értik a nyelvét és képesek közvetíteni tanításait az emberek felé. Gyógyító erejük szintén a természet erejéből táplálkozik, amelynek az ember testi, lelki és szellemi vonatkozásaiban is szerves része. Misztikus cselekedeteik értelmét csak a beavatottak ismerik, mégis mindenkire hatással vannak, aki kapcsolatba kerül a szertartásaikkal. Kevesen tudják, hogy Peruban a sámánokat nemzeti kincsként tartják számon, a helybeliek – és egyre gyakrabban a messze földről odalátógatók – gyógyító erejükben bízva keresik fel őket, amikor a hagyományos gyógymódok csődöt mondanak. Perum misztisku arca – sámánok és mesternövények címmel ebbe a misztikus világba szeretnénk elkalauzolni közönségünket Dáné Melinda Csilla gyógypedagógus és dr. Szalma Anna Mária néprajzkutató segítségével, akik maguk is tapasztalhatták a gyógyító sámánok működésének erejét. A beszélgetősorozat házigazdája Laczkó Vass Róbert.

Dévai árvák hozzák el a zenét Kolozsvárra abban a vígoperában, amelyet Selmeczi György Kossuth-díjas zeneszerző komponált a Kolozsvári Magyar Opera és a Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium felkérésére. A krónikás c. vígopera annak apropóján született, hogy 1819-ben Kolozsvár volt a hatodik város Európában, ahol elindult a hivatásos zeneoktatás. Az opera 150 művészét és közel nyolcvan zeneiskolás gyereket megmozgató bicentenáriumi produkciót 2019. november 17-én láthatta először a közönség. A 2019-2020-as operaévad közönségsikerének ígérkező előadást 2020 január 19-én, vasárnap 11 órakor és január 20-án, hétfőn 19 órakor tűzi műsorára ismét a Kolozsvári Magyar Opera.

A krónikás valamivel több mint egy év alatt született meg. Szőcs Margit mese-ciklusa alapján Egyed Emese költő ária- és kórusszövegeket, valamint mondókákat írt, amelyeket végül a zeneszerző formált át az operalibrettók szabályainak megfelelően. A vígopera egyik különlegeségge abban rejlik, hogy a címszereplő szövegét maga az énekes-színész, Laczkó Vass Róbert írta. Ő alakítja Donáth pásztort, aki krónikásként elmeséli a színpadon kibontakozó történetet: valamikor a „történelmi időben” Kolozsvárra – amelynek népe egyáltalán nem ismeri a zenét – menekültek érkeznek Déváról, a vár-építő nagyúr zsarnoksága elől szökve, a kolozsvári bíró pedig azzal a feltétellel fogadja be őket, hogy énekre, zenére tanítják a város népét.

A kolozsvári legendáriumot rendkívüli stílusgazdagsággal feldolgozó Selmeczi György nagy teret szentel a gyerekszereplőknek, akik felnőtt művésztársaik egyenrangú partnereivé növekednek az operaszínpadon. A zenemű stiláris végpontjai messze esnek egymástól: az opera, a daljáték, olykor a musical műfaji jellemzői is megjelennek, a bonyolult vokális és hangszeres struktúráktól egészen a dal-műfaj egyszerűbb, közvetlen intonációjáig, de feltűnik az énekbeszéd műfaja is, puszta ritmus-kombinációk kíséretével. A szerző korábbi operáihoz hasonlóan A krónikás hangzóanyagát ezúttal is a dallamos-harmonikus-tonális-modális hangvétel és egy tágas magyar népzenei háttér jellemzi. A szerző vendégszövegeket is beépített a librettóba: többek között László Noémi és Tompa Gábor verseit. A kolozsvári ősbemutató rendezését fiatal tanítványa, a budapesti Szokol Judit jegyzi.

Részletek: magyaropera.ro, maszol.ro