Sokan úgy tartják: a világ, amely ma körülvesz bennünket, a „boldog békeévek” lendületét megtörő, Európa térképét radikálisan újrafogalmazó Nagy Háborúban született, következményeit pedig a XX. századon át máig érezzük. Mindannyian a Kárpát-medencében őrzünk megsárgult fényképeket, kopott leveleket és fakuló emlékeket a családi legendáriumban, melyek a hadba vonulás romantikájától a lövészárkok borzalmáig dokumentálják, hogyan csapódott le az addig ismert világ szétesése az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban és népeiben. Isonzó, Doberdó, Galícia, később Trianon fogalommá váltak a magyar történelmi köztudatban, melyek mindmáig érezhető trauma fájó pontjait idézik. A centenárium éveiben valóságos mozgalommá vált Európa-szerte az I. világháború eltűnt katonaáldozatinak felkutatása, sírjaik beazonosítása és gondba vétele.

Szervesen illeszkedik ebbe a történetbe Csűrös Réka műfordító és Vadas László rendező legutóbbi, galíciai utazása, melynek éppen egy odaveszett családtag nyughelyének felkutatása volt a célja.

Történetükkel megismerkedhetnek mindazok, akik eljönnek a Györkös Mányi Albert Emlékház (Kolozsvár, Republicii/Majális u. 5.) Nyitott szemmel című sorozatának 2016. január 28-án, csütürtükön este 18 órától sorra kerülő estjére. A Valahol, Galíciában… cmű beszélgetés házigazdája Laczkó Vass Róbert.

Esemény: https://www.facebook.com/events/516338761824422/

A Magyar Kultúra Napja alkalmával a balánbányai Kultúrotthon tükörtermében Laczkó Vass Róbert és Szép András szerzői- és előadóestjét láthatjuk, hallgathatjuk szombaton, 2016. január 23-án 19 órától. Az előadás a Botorka Közművelődési Órák keretében kerül bemutatásra.

Sokan, sokféleképpen verselték, énekelték meg a magyarság ezerszáz éves krónikáját a Kárpát-medencében. Talpon, ha úgy tetszik: nyeregben maradásunk történetét „meglovagoló” szerzeményeket ígér Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongorista közös szerzői és előadóestje, mely a kortárs magyar irodalom közéleti és történelmi tárgyú verseiből válogat, ezeket kívánja krónikás énekek formájában „helyzetbe hozni”.
„Romantikából és hejehujaságból kapunk eleget ahhoz, hogy ránk férjen a görbe tükrös önismeret is – indokolja a versek választását Laczkó Vass Róbert – Ez az előadás olyan közönség számára készült, amely fogékony az önmagával való szembenézésre. Megválaszolhatatlan vagy megválaszolatlan kérdésekkel bombázzuk a hallgatókat, továbbgondolásra és válaszadásra, önismeretre és önmagával való szembenézésre késztetni őket.”

A Kolozsvári Magyar Opera 2016. január 21-én hosszabb kihagyás után ismét műsorra tűzi Giacomo Puccini legérzékenyebb remekművét, a Pillangókisasszonyt. Sarah Ban Breathnach Egyszerű bőség (Simple Abundance, 1995.) című kötetében írja, hogy “a nagyszerű olasz zeneszerző, Giacomo Puccini bevallotta, hogy a Pillangókisasszony című operát Isten diktálta neki, ő csak eszköz volt, aki papírra vetette, majd átadta a nagyközönségnek.”

Vincent Liotta, az előadás rendezője a műről ekképp nyilatkozott: ,,A Pillangókisasszony akkor íródott, amikor Európát és Amerikát elbűvölte minden, ami a távoli Japánból származott. A színes faházikók, a viselet, a szokások – minden különleges volt és varázslatos. Természetesen, mint minden egzotikus kultúra esetében, ezt a nyugati ember a saját szemén keresztül látta, a nyugati gondolkodásmódnak megfelelően. Ez a Japánról alkotott kép inspirálta az alkotókat és végül Puccinit, aki feldolgozta a cselekményt és operát komponált belőle”.

A címszerepben Carmen Gurban szopránt, a Kolozsvári Román Opera magánénekesét, Pinkerton kapitány szerepében  Pataki Adorján tenort, Sharples konzul szerepében Balla Sándor baritonistát, Suzuki szerepében Molnár Mária mezzoszopránt, Goro házasságközvetítő szerepében pedig Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét láthatja-hallhatja a közönség. Az előadás debütáns karmestere Jankó Zsolt, rendezője pedig Vincent Liotta (USA).

Részletek: magyaropera.ro

Pálfi Csaba Sándor kritikája a bemutatóról: Olaszul Kolozsvárt, Művelődés, 2004.

Víg Emese szerkesztő-műsorvezető, a Román Televízió kolozsvári magyar szerkesztőségének munkatársa tudósított a sétatéri szímház legújabb, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló bemutatójáról. Békés Pál A kétbalkezes varázsló c. meseregényének színpadi változatát, mely a “mesekeresés” történetén keresztül egyfajta értékmentést vázol fel, 2015. január 15-én este 19 órakor láthatja a közönség.

Békés Pál mesejátékának hőse Fitzhuber Dongó, a legügyetlenebb varázslótanonc, aki frissen szerzett oklevele birtokában kezdheti a pályát… egy lakótelepen, ahol mesék még nyomokban sem léteznek. Vagy mégis? Újdonsült barátjával, Éliás Tóbiással együtt a mesék, azaz Első Badar király egykori mesebirodalmának nyomába szegődik, felkutatja a szétszórt udvartartást, és a király legkisebb lányát, a szépséges Lanolint.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb mesejátékát 2016. január 15-én országos bemutatóként láthatja a közönség Béres László rendezésében.

Fotó: Biró István.

Bővebben: biletmaster.ro