Könnyed humorú sanzonokba, vitriolos kabarédalokba csomagolt társadalomkritikát ígér a XX. század első pár évtizedének legrangosabb magyar dalszerzőit megidéző, Régi magyar Cabaret című előadóestjével Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András jazz-zongorista. Műfaji meghatározása szerint az előadóest “zenész konferansz”, valahol félúton a one-man-show és a leckeelőadás között, ezzel pedig az orfeumok világának népszerű figuráját, a konferansziét idézi meg, ugyanakkor a magas művészi színvonalon, irodalmi igényességgel szerkesztett, sajátosan magyar pesti dal előtt tiszteleg.
Gyergyóremete, Kolozsvár, Brassó, Nagyvárad, Vajdahunyad, Szováta – 2003-as bemutató előadásunk állomásina a teljesség igénye nélküli sorozatába illeszkedik Nagyenyedi előadásunk, melyek a Dr. Szász Pál Közösségi Ház előadótermében láthat-hallhat a közönség 2016. május 27-én délután 17 órától.
Neves földrajztudósok utódaként és szellemi örököseként dr. Xantus Gábor dokumentumfilmes, rendező-operatőr, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora sajátos módját választotta a világjárásnak: az általunk ismert és számon tartott horizontokon túlról szerzett élményeit kamerával a vállán örökítette meg, nem hétköznapi tapasztalatait dokumentumfilmek egész sora mutatja be.
A 2015-2016-os évadban még kétszer játsszák Békés Pál A kétbalkezes varázsló című meseregényének színpadi változatát Kolozsváron, a sétatéri színpadon: 2016. május 22-én, ill. június 5-én délelőtt 11 órakor.
Két előadásban hétszáz sepsziszentgyörgyi kisiskolás és alsó gimnazista kapcsolódott be a Székely Mikó Kollégium rendezvénytermében a világutazó Jancsi pásztorfiú és a Varázslatos hangszerek történetébe, melynek előadói, a népszerű Tokos zenekar és Laczkó Vass Róbert színművész László Noémi költő “zenemeséjét” mutatják be a gyerekközönségnek, interaktív módon. A különféle fafúvós, húros-vonós, húros-pengetős vagy ütős hangszereket a Tokos zenekar tagjai, Tókos Csongor-Attila, Vajas Albert, Szép Gyula-Bálint, Tóth Adorján-Márton és Gergely Elek szólaltatják meg.
A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont a Márton Áron Emlékév eseményei közt tűzte műsorra a szentes énekeket, népi imákat életre keltő Paraliturgia – szakrális magyar népköltészet a Kárpát-medencéből című, nagy népszerűségnek örvendő előadást.
„Szentes énekeink, népi imádságaink és az ünnepi kalendáriumhoz kapcsolódó régi hagyományaink sajátos helyet foglalnak el a magyar szellemi örökség kincsesházában. Előadóestünk több különböző síkon eleveníti meg és fogja egy csokorba szakrális népköltészetünk legszebb alkotásait: az emberi életciklust misztikus környezetben, filmszerűen pörgeti végig. Dalaink a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta tájegységére elkalauzolnak, áthallások, párhuzamok és profán ritmusok sorozatával játszadoznak. Szövegeik rendkívüli vizualitással, misztikus látomásokban bontják ki a földöntúli élményt, amelynek az egyszerű, vallásos ember az imádságban részese lehetett. Barokkos ikonográfiájuk úgy magasodik a hívő ember elé, mint a gyöngyöspatai életfa-oltár, és ugyanazt a szerepet töltik be, mint festett templomaink hézagos legendáriuma, melyet a gyönyörűség iránti vágyakozás színez jellegzetesen magyarrá” – vallják az előadók.