Néhány évti
zeddel a berlini fal lebontása után hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy tágabb hazánkban, Európában még mindig van olyan főváros – a ciprusi Nicosia –, amely a maga kettéosztottságában éli mindennapi életét. Ciprus háromszáz éven át volt az Oszmán Birodalom része, lakosságának többsége – részben reálpolitikai megfontolásból – mégis görög és ortodox maradhatott, így huszadik századi történetébe kódolva volt a görög-török ellentét. A szigeten található brit katonai bázisok amolyan birodalmi zárványok maradtak egy független állam területén, ugyanakkor a török inváziót követő megosztottság törékeny egyensúlyát is szavatolják. A lakosság sérelmeit mindkét oldalon hosszan lehetne sorolni. Vajon meddig tartható az áldatlan állapot és mennyi esélyük van az újraegyesítést szorgalmazó tárgyalásoknak a közeljövőben?
Erről faggatjuk vendégünket, Koncz Attila újságírót az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékház (Kolozsvár, Republicii/Majális u. 5.) Nyitott szemmel című beszélgető sorozatának újabb kiadásán, aki több évig élt a szigeten és tudósított magyar médiumokat a Ciprusi Köztársaság eseményeiről.
A 2017. február 23-án, csütörtökön, 18 órakor sorra kerülő, Két ország, egy álom – Ciprus egy magyar szemével című est társszervezője és házigazdája Laczkó Vass Róbert.
A kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia szervezésében tematikus esten emlékezik meg Márton Áron püspökről Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész. A Szikla helyén szelíd szellem című emlékest keretében az alkotó-páros eredeti szerezeményei mellett felcsendül többek között Márton Áron kedvenc népdala is. Az emlékest szerzői: Bajna György, Bajor Andror, Bartis Ferenc, Ferenczes István, Markó Béla, Szálinger Balázs, Székely János, Széllyes Sándor.
Bárki látogat Skandináviába, törvényszerűen rácsodálkozik a skandináv népek öntudatába mélyen beépülő viking büszkeség és a messze földön híres északi tolerancia csodálatos összefonódására. Látszólag távol esik egymástól a két valóság nemcsak időben, de habitusban is, a mai Skandináviát azonban sokkal jobban érthetjük, ha figyelembe vesszük, hogy viking őseik nem csak a hullámokat lovagolták, fosztogattak és hadakoztak, de remek kézművesek és kereskedők voltak, nagyszerű városokat alapítottak Európa-szerte, hagyatékuk pedig szervesen beépült Európa kultúrájába. De vajon milyen emberekké szelídültek a jelenko
A 2017-es év első bemutatójára kerül sor január közepén a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című klasszikus regényének musical-változatát Béres László rendezésében, huszonkilenc gyerekszereplő részvételével mutatja be a társulat szombaton, január 14-én este 7 órától a színház nagytermében. Nyilas Misi szerepét a Valahol Európában c. musicalből (KMO) és A kétbalkezes varázslóból már ismerős Ábrahám Gellért alakítja. Az előadással elsősorban a fiatal nézőket szeretné megszólítani a színház, a musical azonban az egész család számára tartalmas kikapcsolódást ígér.
Az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjátadó gálán mozgóképek nélküli hangsávot kínál Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongorista szerzői és előadóestje, a hallgató fantáziájára bízva, miként eleveníti meg, játssza újra, forgatja le és vágja össze saját Kolozsvár-filmjét.
Egyedülálló vállalkozás volt a Kolozsvári Magyar Opera történetében a Báthory Erzsébet című musical-opera színpadra állítása, amely a budapesti Szabad Tér Színházzal koprodukcióban valósult meg 2012-ben. Több mint száz művész közreműködésével, látványos díszlettel, jelmezekkel és koreográfiával született meg az előadás, művészi és technikai szempontból is új kihívások elé állítva a kolozsvári társulatot.
Vagyonára azonban nem csak házasság útján pályáztak: unokatestvére, Thurzó gróf (Szilágyi János) koholt vádak alapján vizsgálatot indított ellene, hogy megszerezze a férje halála után Báthory Erzsébetre szállt Nádasdy-örökséget. A musical-opera cselekéményének középpontjában ez a vizsgálat áll, a grófnő életútjára visszaemlékezéseiből derül fény. „Mi a posztmodern jegyében teremtjük újra a félreismert és félremagyarázott Báthory Erzsébet alakját. (…) Hatalmi játszmáról szól a történet. Nagyon hasonlít az életünkre, arra, hogy a politika hogyan tudja érvényre juttatni a hatalmát, az érdekeit. Elárul, megcsal, öl, hazudik, megvádol embereket.” – fogalmazott Bagó Bertalan rendező.