József Attila születésnapján, a magyar költészet napján Zilahon és Szilágycsehben vendégszerepel a Maszek balladák c. előadóest, melyre 2017. április 11-én délután 15 órai kezdettel kerül sor a Szilágy Megyei Művészti és Kulturális Központ Európai párbeszédek nevet viselő előadótermében, illetve 19 órai kezdettel a szilágycsehi Magyar Ház előadótermében. A zilahi esemény létrejöttét részben a Szilágyság Kulturális Egyesület támogatja.
Milyennek látszik a világ, milyennek benne Kolozsvár, és milyennek látszunk mi magunk a mindenkori szellemi Főtér vonzáskörében alkotó lírikusaink szemével? A Maszek balladák improvizációkon alapuló közös dalszerzői vállalkozás, melynek létrehozói, Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongorista bizonyítani kívánják: a krónikás ének ízig-vérig jelenkori műfaj, legjobb dalszövegeink pedig már adva vannak: a jól kitaposott erdélyi történelmi térben, gyakran óvári kocsmák szomszédos asztalánál, olykor egy-
egy lakónegyedi hálószobában fogantak. Az előadóest hősei köztes-európai létünk archetípusai: Vanek úr X-ből, a Másnapos, az Antikatona, Ákos, a festő, az öntörvényű Mariann, a lángoló hajú József Attila, a másfél mázsás, lágy Judit – vagy éppen a vonójára dőlt Bolyai János.
Az előadóest szerzői: Balla Zsófia, Bella István, Bencze Mihály, Buda Ferenc, Csiki László, Darvas Szilárd, Demeter Attila, Demény Péter, Egyed Emese, Farkas Árpád, Gyurkovics Tibor, Heltai Jenő, Hervay Gizella, József Attila, Karácsonyi Zsolt, Kányádi Sándor, Kenéz Ferenc, Király László, Király Zoltán, Kosztolányi Dezső, Kovács András Ferenc, Lackfi János, László Noémi, Lászlóffy Aladár, Markó Béla, Nagy Gáspár, Oravecz Imre, Orbán János Dénes, Petri György, Szabó Lőrinc, Szálinger Balázs, Szilágyi Domokos, Szőcs Kálmán, Szőcs Géza, Pilinszky János, Weöres Sándor.
Az előadóest 2014. augusztus 19-én, az 5. Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeként került bemutatásra.
Részletek: facebook.com
A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából nyílt kiállítás a máramarosszigeti börtönmúzeumban 2017. március 23-án délután 18 órakor. A megnyitót követően a Kommunizmus és az Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeuma rendhagyó módon a Kárpát-medencei szakrális magyar népköltészet gyöngyszemeit bemutató Paraliturgia c. koncert-előadásnak is otthont adott. Az előadást Erdély különböző településein ezidáig csak templomi környezetben hallgathatták-tekinthették meg az érdeklődők. A Hollósy Simon Művelődési Egylet által szervezett máramarosszigeti koncertet a börtön 45-ös cellájában 3 évig raboskodó Márton Áron püspök és rabtársai emlékének ajánlották az alkotók.
Első alkalommal tart húshagyó keddi farsangbúcsúztatót az Opera február 28-án este fél héttől az intézmény nagytermében. A rendhagyó esemény keretén belül Kodály Zoltán Székely fonó című egyfelvonásos daljátékát is bemutatják Demény Attila rendezésében Horváth József vezényletével. A Székely fonóban központi szerepet játszik a népdal, amely – Kodály 1932-es megfogalmazása szerint – ,,a magyar néplélek művészi megnyilatkozása”, és ezért ,,a magyar zene legszebb templomában, az Operában van méltó helye”.
zeddel a berlini fal lebontása után hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy tágabb hazánkban, Európában még mindig van olyan főváros – a ciprusi Nicosia –, amely a maga kettéosztottságában éli mindennapi életét. Ciprus háromszáz éven át volt az Oszmán Birodalom része, lakosságának többsége – részben reálpolitikai megfontolásból – mégis görög és ortodox maradhatott, így huszadik századi történetébe kódolva volt a görög-török ellentét. A szigeten található brit katonai bázisok amolyan birodalmi zárványok maradtak egy független állam területén, ugyanakkor a török inváziót követő megosztottság törékeny egyensúlyát is szavatolják. A lakosság sérelmeit mindkét oldalon hosszan lehetne sorolni. Vajon meddig tartható az áldatlan állapot és mennyi esélyük van az újraegyesítést szorgalmazó tárgyalásoknak a közeljövőben?
A kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia szervezésében tematikus esten emlékezik meg Márton Áron püspökről Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész. A Szikla helyén szelíd szellem című emlékest keretében az alkotó-páros eredeti szerezeményei mellett felcsendül többek között Márton Áron kedvenc népdala is. Az emlékest szerzői: Bajna György, Bajor Andror, Bartis Ferenc, Ferenczes István, Markó Béla, Szálinger Balázs, Székely János, Széllyes Sándor.