Bárki látogat Skandináviába, törvényszerűen rácsodálkozik a skandináv népek öntudatába mélyen beépülő viking büszkeség és a messze földön híres északi tolerancia csodálatos összefonódására. Látszólag távol esik egymástól a két valóság nemcsak időben, de habitusban is, a mai Skandináviát azonban sokkal jobban érthetjük, ha figyelembe vesszük, hogy viking őseik nem csak a hullámokat lovagolták, fosztogattak és hadakoztak, de remek kézművesek és kereskedők voltak, nagyszerű városokat alapítottak Európa-szerte, hagyatékuk pedig szervesen beépült Európa kultúrájába. De vajon milyen emberekké szelídültek a jelenkor “vikingjei”, milyen társadalmat építenek a 21. században és hogyan működik mostanság a toleranciájuk, amelyet Európa egészéhez hasonlóan komoly kihívás elé állít korunk migrációja?
Nem kívánjuk bemutatni Skandináviát a maga teljességében, hiszen a lehetetlenre vállalkoznánk, ízelítőt mégis kaphatunk dr Lakatos Artúr Loránd történész és Vallasek István fizikus, egyetemi oktató helyszíni szemléiből, akik saját szakmájuk szerint is szemügyre vették Norvégiát vagy Svédországot.
A Vikingek földén című beszélgetésre 2017. január 19-én, csütörtökön, 18 órakor kerül sor a Györkös Mányi Albert Emlékház (Kolozsvár, Republicii/Majális u. 5.) Nyitott szemmel című beszélgető sorozatának újabb kiadásán. A sorozat házigazdája Laczkó Vass Róbert. Mindenkit szeretettel várunk!
Esemény: facebook.com
A 2017-es év első bemutatójára kerül sor január közepén a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című klasszikus regényének musical-változatát Béres László rendezésében, huszonkilenc gyerekszereplő részvételével mutatja be a társulat szombaton, január 14-én este 7 órától a színház nagytermében. Nyilas Misi szerepét a Valahol Európában c. musicalből (KMO) és A kétbalkezes varázslóból már ismerős Ábrahám Gellért alakítja. Az előadással elsősorban a fiatal nézőket szeretné megszólítani a színház, a musical azonban az egész család számára tartalmas kikapcsolódást ígér.
Az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjátadó gálán mozgóképek nélküli hangsávot kínál Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongorista szerzői és előadóestje, a hallgató fantáziájára bízva, miként eleveníti meg, játssza újra, forgatja le és vágja össze saját Kolozsvár-filmjét.
Egyedülálló vállalkozás volt a Kolozsvári Magyar Opera történetében a Báthory Erzsébet című musical-opera színpadra állítása, amely a budapesti Szabad Tér Színházzal koprodukcióban valósult meg 2012-ben. Több mint száz művész közreműködésével, látványos díszlettel, jelmezekkel és koreográfiával született meg az előadás, művészi és technikai szempontból is új kihívások elé állítva a kolozsvári társulatot.
Vagyonára azonban nem csak házasság útján pályáztak: unokatestvére, Thurzó gróf (Szilágyi János) koholt vádak alapján vizsgálatot indított ellene, hogy megszerezze a férje halála után Báthory Erzsébetre szállt Nádasdy-örökséget. A musical-opera cselekéményének középpontjában ez a vizsgálat áll, a grófnő életútjára visszaemlékezéseiből derül fény. „Mi a posztmodern jegyében teremtjük újra a félreismert és félremagyarázott Báthory Erzsébet alakját. (…) Hatalmi játszmáról szól a történet. Nagyon hasonlít az életünkre, arra, hogy a politika hogyan tudja érvényre juttatni a hatalmát, az érdekeit. Elárul, megcsal, öl, hazudik, megvádol embereket.” – fogalmazott Bagó Bertalan rendező.
Rendhagyó verskarácsonnyal jelentkezik az Irodalmi Jelen. A harminchárom szerző tollából született versek az ünnep apropóján ragadják meg a boldogságot, szerelmet, fájdalmat és félelmet a nosztalgia pompás melegétől Aleppó békétlen sötétjéig.
Testet-lelket egyaránt próbára tevő, komoly teljesítménynek számít a Szent Jakab-út, amelynek élményei, tanulságai rendszerint életre szóló tapasztalássá nemesülnek a végállomásnál, függetlenül attól, hogy hívő emberként vagy merő kalandvágyból vállalkozik valaki a zarándokútra. Némelyek beszédesen hallgatnak, mások azonban szívesen beszélnek mindarról, ami az úton velük történt. Nagy találkozásokról, érzékeny pillanatokról és apró bosszúságokról egyaránt szólnak ezek a történetek, egy azonban biztos: aki az El Caminót végigjárja, más emberként tér onnan vissza. Valahogy bölcsebb, szelídebb és emberibb lesz tőle az e