Arany János születésének 200. évfordulója kapcsán az Irodalmi Jelen Arany János-ankétja az irodalmi magazin honlapján olvasható.
A Káfé Főnix c. online irodalmi magazin Így költök én címmel tette közzé a költészetnapi körkérdéseire szerzői által adott válaszokat. Az antológiát a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisában lehet böngészni.
További publikációk: szabadsag.ro, kafe.hhrf.org
Erdélyi művészeket is díjaztak a Versünnep Fesztivál 2017 budapesti döntőjén vasárnap, április 9-én. A budapesti Nemzeti Színház Gobbi Hilda Termében tartott seregszemlét Arany János születésének 200. és halálának 135. évfordulója, Ady Endre születésének 140. évfordulója, valamint Kassák Lajos születésének 130. és halálának 50. évfordulója tiszteletére – vers- és prózamondás, énekelt vers vagy versmegzenésítés és képző-, és/vagy filmművészeti alkotás kategóriákban hirdették meg. Laczkó Vass Róbert, a kolozsvári Állami Magyar Színház művésze alkotótársaival, dr. Incze Gergely Katalin zeneszerzővel és Szép András zongorista-dalszerzővel közösen mutatott be két eredeti szerzeményt Ady Endre (A márciusi Naphoz), illetve Szálinger Balázs (Számold meg a gazdag ember pénzét) verseire, mellyel kiérdemelte az Anyanyelvápolók Szövetségének a megzenésített vers nyelvi megformálásért felajánlott különdíját és százezer forintos pénzjutalmát.
A Versünnep Fesztivál 2017 képes krónikája: facebook.com
A budapesti döntő produkciói: youtube.com
József Attila születésnapján, a magyar költészet napján Zilahon és Szilágycsehben vendégszerepel a Maszek balladák c. előadóest, melyre 2017. április 11-én délután 15 órai kezdettel kerül sor a Szilágy Megyei Művészti és Kulturális Központ Európai párbeszédek nevet viselő előadótermében, illetve 19 órai kezdettel a szilágycsehi Magyar Ház előadótermében. A zilahi esemény létrejöttét részben a Szilágyság Kulturális Egyesület támogatja.
Milyennek látszik a világ, milyennek benne Kolozsvár, és milyennek látszunk mi magunk a mindenkori szellemi Főtér vonzáskörében alkotó lírikusaink szemével? A Maszek balladák improvizációkon alapuló közös dalszerzői vállalkozás, melynek létrehozói, Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongorista bizonyítani kívánják: a krónikás ének ízig-vérig jelenkori műfaj, legjobb dalszövegeink pedig már adva vannak: a jól kitaposott erdélyi történelmi térben, gyakran óvári kocsmák szomszédos asztalánál, olykor egy-
egy lakónegyedi hálószobában fogantak. Az előadóest hősei köztes-európai létünk archetípusai: Vanek úr X-ből, a Másnapos, az Antikatona, Ákos, a festő, az öntörvényű Mariann, a lángoló hajú József Attila, a másfél mázsás, lágy Judit – vagy éppen a vonójára dőlt Bolyai János.
Az előadóest szerzői: Balla Zsófia, Bella István, Bencze Mihály, Buda Ferenc, Csiki László, Darvas Szilárd, Demeter Attila, Demény Péter, Egyed Emese, Farkas Árpád, Gyurkovics Tibor, Heltai Jenő, Hervay Gizella, József Attila, Karácsonyi Zsolt, Kányádi Sándor, Kenéz Ferenc, Király László, Király Zoltán, Kosztolányi Dezső, Kovács András Ferenc, Lackfi János, László Noémi, Lászlóffy Aladár, Markó Béla, Nagy Gáspár, Oravecz Imre, Orbán János Dénes, Petri György, Szabó Lőrinc, Szálinger Balázs, Szilágyi Domokos, Szőcs Kálmán, Szőcs Géza, Pilinszky János, Weöres Sándor.
Az előadóest 2014. augusztus 19-én, az 5. Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeként került bemutatásra.
Részletek: facebook.com
A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából nyílt kiállítás a máramarosszigeti börtönmúzeumban 2017. március 23-án délután 18 órakor. A megnyitót követően a Kommunizmus és az Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeuma rendhagyó módon a Kárpát-medencei szakrális magyar népköltészet gyöngyszemeit bemutató Paraliturgia c. koncert-előadásnak is otthont adott. Az előadást Erdély különböző településein ezidáig csak templomi környezetben hallgathatták-tekinthették meg az érdeklődők. A Hollósy Simon Művelődési Egylet által szervezett máramarosszigeti koncertet a börtön 45-ös cellájában 3 évig raboskodó Márton Áron püspök és rabtársai emlékének ajánlották az alkotók.
Részletek: szigetiporta.ro
Nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Besztercére látogatnak Az indiánok nem hagynak cserben… – történelemóra görbe tükörrel és fekete zongorával c. előadóest alkotói. A 6. Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeként 2015. augusztusában bemutatott előadást a besztercei Kultúrpalota gyönyörűen felújított nagytermében tekintheti meg az ünneplő besztercei közönség.
Esemény, részletek: facebook.com
Sokan, sokféleképpen verselték, énekelték meg a magyarság ezerszáz éves krónikáját a Kárpát-medencében. A mindenkori bolond, aki poétává lett Magyarországon, bármilyennek is látta népét, amelyből vétetett, rendszerint a jobbítás szándékával simogatott vagy gúnyolt, mondott áldást vagy átkot, hogyha kellett. Igazat szólt, nem csak valódit, értük haragudott, nem ellenükre. Talpon, ha úgy tetszik: nyeregben maradásunk történetét „meglovagoló” szerzeményeket ígér Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongorista második közös szerzői és előadóestje, mely a kortárs magyar irodalom közéleti és történelmi tárgyú verseiből válogat, ezeket kívanja krónikás énekek formájában „helyzetbe hozni”. Rendhagyó történelemórájuk szerves egységet képez az 5. Kolozsvári Magyar Napokon bemutatott Maszek balladákkal, annak folytatásaként értelmezhető, formailag és tartalmilag egyaránt. Véletlenül sem diadalok ünneplésére vagy katasztrófák elsiratására vállalkoznak: az egyórányi tömény líra kínosan egyensúlyoz a nemes, férfias nagyot akarás, valamint a züllések, bukások és nyomorúságok egyenetlen terepén, amit Kárpát-medencének hívunk.
Az előadóest „krónikásai”: Farkas Árpád, Lászlóffy Aladár, Kányádi Sándor, Markó Béla, Márton László, Orbán János Dénes, Orbán Ottó, Papp Attila Zsolt, Ratkó József, Sántha Attila, Szálinger Balázs, Székely János, Szilágyi Domokos, Szőcs Géza, Tompa Gábor, Vasadi Péter, Veress Gerzson, illetve maguk a dalszerző-előadók.
Első alkalommal tart húshagyó keddi farsangbúcsúztatót az Opera február 28-án este fél héttől az intézmény nagytermében. A rendhagyó esemény keretén belül Kodály Zoltán Székely fonó című egyfelvonásos daljátékát is bemutatják Demény Attila rendezésében Horváth József vezényletével. A Székely fonóban központi szerepet játszik a népdal, amely – Kodály 1932-es megfogalmazása szerint – ,,a magyar néplélek művészi megnyilatkozása”, és ezért ,,a magyar zene legszebb templomában, az Operában van méltó helye”.
A farsangzáró ünnepségen meglepetés-műsorral is készülnek a művészek. Szép Noémi Kriszta népdalénekes, Laczkó Vass Róbert színművész és a Tokos zenekar muzsikás farsangolója olyan hagyományokból merít, amelyek Kodály Zoltán Székely fonójában is tetten érhetők.
A keresztény ünnepkörhöz kapcsolódó népi szokások rendkívül izgalmas részét képezik a farsangi rítusok, alakoskodások, amelyek jóval sokrétűbbek, mint a közismert farsangtemetés. A nagyböjtre készülődő közösségek hagyományos módon farsang idején tartották a disznótorokat, mulatságokat, népünnepélyeket. Ez volt a párválasztás és a lakodalmak időszaka is, Erdélyben pedig a fonó és a maszkurázás ideje, amelyről már a régi magyar irodalom is szemléletes módon beszámolt. Az Elmúlott a hosszú farsang című összeállítás külön figyelmet szentel ezeknek a párhuzamoknak.
Esemény: facebook.com
Részletek: magyaropera.ro
