Néhány évvel ezelőtt, amikor Tárkányi István református teológus neve fölbukkant a MaghiaRomânia nevű interetnikus blog szerkesztői között, magunk sem gondoltuk volna, hogy hamarosan az egyik legolvasottabb román napilap, az Adevărul blogterében látjuk viszont az írásait. Mifelénk még mindig meglepő, ha egy lekész közéleti témákkal rukkol elő prédikációs gyűjtemény helyett. Tárkányi István publicisztikái jellemzően a román-magyar viszony kérdéskörét feszegetik, véleményét azonban a multikulturalizmus, integráció vagy bevándorlás témakörében sem rejti véka alá. Tapasztalatait közvetlen módon szerzi: jelenleg a Suffolk megyei Ipswichben él és munkaelosztással foglalkozik, de volt idő, hogy ottlétének anyagi fedezetét kétkezi munkával teremtette elő. A Györkös Mányi Albert Emlékház Nyitott szemmel című beszélgető sorozatának 6. évadját a vele folytatott beszélgetéssel nyitjuk, amelyben egyebek mellett a Brexit árnyékában élő kelet-európai munkavállalók felemás helyzetéről is beszámolunk. A 2017. szeptember 28-án, csütörtökön 18,30 órakor sorra kerülő, Eurobábel – London, az olvasztótégely című beszélgetés házigazdája Laczkó Vass Róbert, aki egyben a sorozat társszervezője is. Mindenkit szeretettel várunk!
Dél-Koreába látogat a Kolozsvári Állami Magyar Színház! A Szöuli Színházművészeti Fesztivált (Seoul Performing Arts Festival) Shakespeare: Julius Caesar című előadásunk nyitja, Silviu Purcărete rendezésében. Az előadások az ARKO Arts Theatre nagytermében szeptember 15-én este 8 órától, szeptember 16-17-én pedig délután 5 órától tekinthetők meg.
A Zsidó Kulturális Fesztivál meghívására Budapestre érkezett a Nincs egészen tegnap… együttese. A koncertelőadás 2017. szeptember 5-én este 7 órai kezdettel tekintheti meg a budapesti közönség a Bethlen téri zsinagógában. A csodálatos akusztikájú, gyönyörű épület méltó helyszíne “hazataláló dallamainknak”, amelyek Kányádi Sándor érzékeny dalszövegeivel csendülnek fel, játékos hangszerelésben. Előadásukról így vallanak az alkotók:
A budapesti Zsidó Kulturális Fesztivál meghívására ismét Budapestre látogatnak a Nincs egészen tegnap… előadói. A Gyergyószentmiklóstól Máramarosszigetig, Bonchidától Beregszászig számos helyszínen – főként zsinagógákban – bemutatott koncertelőadás a Kolozsvári Magyar Napok önálló rendezvényeként jött létre 2014-ben, és azonnal belopta magát az emberek szívébe. A Rumbah utcai zsinagógában a Tokos Zenekarral közösen tartott 2015-ös, teltházas est után Budapesten most másodjára látható az előadás a Bethlen téri zsinagógában, 2017. szeptember 5-én, Európa legnagyobb zsidó kulturális fesztiváljának keretében. A dalok szövegeit Kányádi Sándor Kossuth- és Herder-díjas magyar költő jiddis eredetiből fordította magyarra. Ahogy a Fesztivál honlapján olvasható: a Nincs egészen tegnap… “Laczkó Vass Róbert színművész (Kolozsvári Állami Magyar Színház) és művésztársai közreműködésével egy elsüllyedt Atlantisz megidézése a nagy erdélyi költő segítségével, aki hazaengedte az „egyszervolt kis zsidókat” eltűnt világukba és a magyar emlékezetbe.”
Könnyed humorú sanzonokba, vitriolos kabarédalokba csomagolt társadalomkritikát ígér a XX. század első pár évtizedének legrangosabb magyar dalszerzőit megidéző, Régi magyar Cabaret című előadóestjével Laczkó Vass Róbert színművész, akit zongorán Renata Burcă kísér majd. Műfaji meghatározása szerint az előadóest “zenész konferansz”, valahol félúton a one-man-show és a leckeelőadás között, ezzel pedig az orfeumok világának népszerű figuráját, a konferansziét idézi meg, ugyanakkor a magas művészi színvonalon, irodalmi igényességgel szerkesztett, sajátosan magyar pesti dal előtt tiszteleg.
Bolond hangszer, sír, nyerít és búg – ez a fekete zongora Ady Endre szerint. A “körülrajongott és gyűlölt, magasztalt és ócsárolt Ady” – ahogy Lám Béla, Boncza Bertuka jegyese tömören jellemezte riválisát, szoros kapcsolatban állt a zenével. Megtanult kottát olvasni, dalszerzők tartoztak a baráti körébe, kuplék és kabarédalok szövegeit írta névtelenül, amelyeket később összetépett. Barátaival – főként Reinitz Bélával, az Ady-versek első megzenésítőjével – sokat muzsikáltatott magának a mulatókban. Több, mint ötven zenével kapcsolatos címet ismerünk az életművében, Csáth Géza szerint az Ady-versek szinte “kívánják a muzsikát és izgatják a zeneszerzőt”, mégis zavarba ejtő, milyen sokan vállalkoztak a nemes feladatra, köztük olyan óriások, mint Bartók vagy Kodály. Reinitz Béla sanzonszerű dalai valahogy nem lopták be magukat a zenekritikusok szívébe, pedig Reinitz ismerte Ady beszéd- és előadásmódját, ezért dalaiba a költő hanglejtését komponálta bele. Nem véletlen, hogy az ő műveit maga Ady igazolta vissza: “Ezek az Ady-dalok valóban annak az Adynak a továbbnyirkált, továbbvitt, továbbsírt versei, aki e verseket élete megrontóinak tartja.” 
Nem tudjuk, hogyan vélekedett volna Eisikovits Mihály vagy Bretan Miklós dalainak hallatán, őket azonban kolozsváriságuk okán szeretnénk az Ady-dalok szerzői minőségében bemutatni.