Ady Endre születésének 140. évfordulója alkalmából Budapesten és Budaörsön vendégszerepel A legjobb ember – átok, panasz, zsoltár és ének c. zenés Ady-fantáziánk. Előadásunkat kedden, november 21-én déli 12.30-kor a Barcsay utcai Madách Imre Gimnáziumban, Magyarország legrégebben alapított állmai középiskolájában zenés irodalomóra keretében tekinthetik meg a gimnázium diákjai. Szerdán, november 22-én este 19 órától a budaörsi Városháza Dísztermében az Ady 140 címet viselő ünnepi előadás keretében a Magyar Örökség-díjas Fővárosi Énekkar és a Budaörsi Sapszon Ferenc Kórus által bemutatott Kodály-, Bárdos- és Karai-művekkel kiegészülve csendülnek fel Bretan, Eisikovits és Reinitz Ady-dalai. A vegyeskari műveket Krasznai Gáspár karnagy vezényli.
A legjobb ember
Bolond hangszer, sír, nyerít és búg – ez a fekete zongora Ady Endre szerint. A “körülrajongott és gyűlölt, magasztalt és ócsárolt Ady” – ahogy Lám Béla, Boncza Bertuka jegyese tömören jellemezte riválisát, szoros kapcsolatban állt a zenével. Megtanult kottát olvasni, dalszerzők tartoztak a baráti körébe, kuplék és kabarédalok szövegeit írta névtelenül, amelyeket később összetépett. Barátaival – főként Reinitz Bélával, az Ady-versek első megzenésítőjével – sokat muzsikáltatott magának a mulatókban. Több, mint ötven zenével kapcsolatos címet ismerünk az életművében, Csáth Géza szerint az Ady-versek szinte “kívánják a muzsikát és izgatják a zeneszerzőt”, mégis zavarba ejtő, milyen sokan vállalkoztak a nemes feladatra, köztük olyan óriások, mint Bartók vagy Kodály. Reinitz Béla sanzonszerű dalai valahogy nem lopták be magukat a zenekritikusok szívébe, pedig Reinitz ismerte Ady beszéd- és előadásmódját, ezért dalaiba a költő hanglejtését komponálta bele. Nem véletlen, hogy az ő műveit maga Ady igazolta vissza: “Ezek az Ady-dalok valóban annak az Adynak a továbbnyirkált, továbbvitt, továbbsírt versei, aki e verseket élete megrontóinak tartja.” Nem tudjuk, hogyan vélekedett volna Eisikovits Mihály vagy Bretan Miklós dalainak hallatán, őket azonban kolozsváriságuk okán szeretnénk az Ady-dalok szerzői minőségében bemutatni.
Néhány közismertebb dal mellett méltánytalanul ritkán, és meglehet, ezidáig talán sosem hallott Ady-dalok is megszólalnak A legjobb ember című zenés Ady-fantáziánkban. Előadóestünk létrejöttében, melyet a 8. Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeként mutattunk be, Imre Zoltán, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum igazgatója, a kolozsvári Eisikovits-család, valamint dr. Lucian Nastasă-Kovács és a kolozsvári Szépművészeti Múzeum néhány munkatársa is önzetlen segítséget nyújtott.
Esemény: facebook.com
A 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár második napján, 2017. november 17-én, épnteken este 7 órától a Kolozsvári Állami Magyar Színház William Shakespeare: Julius Caesar című drámáját Silviu Purcărete rendezésében mutatja be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Nagyteremében. “Shakespeare talán legkeményebb politikai drámája a Julius Caesar, amely nem csak hibátlan éleslátásával, hanem meglepő időszerűségével nyűgöz le. Brutus és köztársaság-párti szenátor társai a közjó nevében szerveznek összeesküvést Caesar ellen, ám a zsarnokságra törő hadvezér meggyilkolásával nem a rend áll helyre, hanem elszabadul a pokol: polgárháború robban ki, iszonyatos romlás dúlja fel Rómát. Vajon ugyanezen az úton járunk mi magunk is az arab tavasztól a világkáoszig?”
Erdély legnagyobb könyvesszemléje zajlik november 16-19 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház épületében. A 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron az IDEA Könyvtér standját is látogathatják az érdeklődők, ahol a népszerű könyvkereskedés szakemberei szerint “a könyv és az olvasó találkozik, ahol megünnepelhetjük a könyveket és a szerzőiket, ahol találkozhatnak a könyvszakma legjobbjai és a könyvszeretők.”
A Kolozsvári Magyar Opera 2017. november 19-én 16 órától ismét műsorra tűzi Orbán György első operáját, a Milleniumra komponált Pikkó herczeget. Chudy József zenéjét vesztett “ősoperáját” Moldován Domokos felkérésére gondolta újra Orbán György, majd a Milleniumra egy érzékenyen hangolt szerelmi-politikai tragédiát komponált belőle. Budapesti ősbemutatóját követően Selmeczi György rekordidő alatt vitte színpad
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Transilvania Tudományegyetem Faipari Mérnöki Tanszékének hallgatói általt, immár 20. alkalommal szervezett Etnovember Fesztivál, mely az elmúlt két évtizedben Brassó városának egyik fontos kulturális, többnemzetiségű seregszemléjévé nőtte ki magát. A megyeszékhely számos emblematikus helyszínén zajló fesztivál összművészeti jellegű, programjában ugyanúgy megtalálhatóak a képzőművészeti kiállítások, mint a komoly- és könnyűzenei események, irodalmi estek, népművészeti seregszemlék, kézműves vásárok, ifjúsági szabadtéri rendezvények. A Fesztivál ötletgazdája és koordinátora dr. Marina Cionca professzor.
A magyar nemzet szellemi-kulturális öröksége és nemzeti identitása alapját jelentő magyar nyelvet 2011 óta magyar országgyűlési határozat értelmében november 13-án ünnepeljük. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség előterjesztésére ugyanezt a napot a román parlament is a Magyar Nyelv Napjává nyilvánította 2015-ben, lehetővé téve, hogy Romániában is hivatalos módon ünnepelhessen a magyar közösség.
Bolond hangszer, sír, nyerít és búg – ez a fekete zongora Ady Endre szerint. A “körülrajongott és gyűlölt, magasztalt és ócsárolt Ady” – ahogy Lám Béla, Boncza Bertuka jegyese tömören jellemezte riválisát, szoros kapcsolatban állt a zenével. Megtanult kottát olvasni, dalszerzők tartoztak a baráti körébe, kuplék és kabarédalok szövegeit írta névtelenül, amelyeket később összetépett. Barátaival – főként Reinitz Bélával, az Ady-ver