A magyar nemzet szellemi-kulturális öröksége és nemzeti identitása alapját jelentő magyar nyelvet 2011 óta magyar országgyűlési határozat értelmében november 13-án ünnepeljük. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség előterjesztésére ugyanezt a napot a román parlament is a Magyar Nyelv Napjává nyilvánította 2015-ben, lehetővé téve, hogy Romániában is hivatalos módon ünnepelhessen a magyar közösség.
A kolozsvári Szépművészeti Múzeum (Bánffy-palota) Tonitza-termében folyó év november 13-án 18 órától rendezett ünnepi gála keretében idén a 140 éve született Ady Endre előtt is tisztelgünk A legjobb ember – átok, panasz, zsoltár és ének című előadóest rövidített változatával. Ugyanezen ünnepi alkalomhoz kapcsolódik zenés Ady-fantáziánk bemutatása Szilágycsehben, a Tövishát Kulturális Társaság szervezésében, melyet 2017. november 14-én, kedd 17 órától tekinthetnek meg az érdeklődők a helyi Magyar Ház dísztermében. Előadják: Laczkó Vass Róbert színművész és Nagy Gergő zongoraművész.
Bolond hangszer, sír, nyerít és búg – ez a fekete zongora Ady Endre szerint. A “körülrajongott és gyűlölt, magasztalt és ócsárolt Ady” – ahogy Lám Béla, Boncza Bertuka jegyese tömören jellemezte riválisát, szoros kapcsolatban állt a zenével. Megtanult kottát olvasni, dalszerzők tartoztak a baráti körébe, kuplék és kabarédalok szövegeit írta névtelenül, amelyeket később összetépett. Barátaival – főként Reinitz Bélával, az Ady-versek első megzenésítőjével – sokat muzsikáltatott magának a mulatókban. Több, mint ötven zenével kapcsolatos címet ismerünk az életművében, Csáth Géza szerint az Ady-versek szinte “kívánják a muzsikát és izgatják a zeneszerzőt”, mégis zavarba ejtő, milyen sokan vállalkoztak a nemes feladatra, köztük olyan óriások, mint Bartók vagy Kodály. Reinitz Béla sanzonszerű dalai valahogy nem lopták be magukat a zenekritikusok szívébe, pedig Reinitz ismerte Ady beszéd- és előadásmódját, ezért dalaiba a költő hanglejtését komponálta bele. Nem véletlen, hogy az ő műveit maga Ady igazolta vissza: “Ezek az Ady-dalok valóban annak az Adynak a továbbnyirkált, továbbvitt, továbbsírt versei, aki e verseket élete megrontóinak tartja.” Nem tudjuk, hogyan vélekedett volna Eisikovits Mihály vagy Bretan Miklós dalainak hallatán, őket azonban kolozsváriságuk okán szeretnénk az Ady-dalok szerzői minőségében bemutatni.
Néhány közismertebb dal mellett méltánytalanul ritkán, és meglehet, ezidáig talán sosem hallott Ady-dalok is megszólalnak A legjobb ember című zenés Ady-fantáziánkban. Előadóestünk létrejöttében, melyet a 8. Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeként mutattunk be, Imre Zoltán, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum igazgatója, a kolozsvári Eisikovits-család, valamint dr. Lucian Nastasă-Kovács és a kolozsvári Szépművészeti Múzeum néhány munkatársa is önzetlen segítséget nyújtott.