A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint –Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén nemzeti imádságunk, a Himnusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk nemzeti tudatunk erősítésének, a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinknek.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség zilahi szervezete és a Szilágy Társaság Kulturális Egyesület szervezésében 2018. január 22-én, a magyar kultúra napján a zilahi közönség Laczkó Vass Róbert színművész és Nagy Gergő zongoraművész A legjobb ember – étok, panasz, zsoltár és ének c. előadóestjét tekintheti meg a Szilágy Megyei Művelődési és Művészeti Központ Európai párbeszédek termében. 

Bolond hangszer, sír, nyerít és búg – ez a fekete zongora Ady Endre szerint. A “körülrajongott és gyűlölt, magasztalt és ócsárolt Ady” – ahogy Lám Béla, Boncza Bertuka jegyese tömören jellemezte riválisát, szoros kapcsolatban állt a zenével. Megtanult kottát olvasni, dalszerzők tartoztak a baráti körébe, kuplék és kabarédalok szövegeit írta névtelenül, amelyeket később összetépett. Barátaival – főként Reinitz Bélával, az Ady-versek első megzenésítőjével – sokat muzsikáltatott magának a mulatókban. Több, mint ötven zenével kapcsolatos címet ismerünk az életművében, Csáth Géza szerint az Ady-versek szinte “kívánják a muzsikát és izgatják a zeneszerzőt”, mégis zavarba ejtő, milyen sokan vállalkoztak a nemes feladatra, köztük olyan óriások, mint Bartók vagy Kodály. Reinitz Béla sanzonszerű dalai valahogy nem lopták be magukat a zenekritikusok szívébe, pedig Reinitz ismerte Ady beszéd- és előadásmódját, ezért dalaiba a költő hanglejtését komponálta bele. Nem véletlen, hogy az ő műveit maga Ady igazolta vissza: “Ezek az Ady-dalok valóban annak az Adynak a továbbnyirkált, továbbvitt, továbbsírt versei, aki e verseket élete megrontóinak tartja.” Nem tudjuk, hogyan vélekedett volna Eisikovits Mihály vagy Bretan Miklós dalainak hallatán, őket azonban kolozsváriságuk okán szeretnénk az Ady-dalok szerzői minőségében bemutatni.

Néhány közismertebb dal mellett méltánytalanul ritkán, és meglehet, ezidáig talán sosem hallott Ady-dalok is megszólalnak A legjobb ember című zenés Ady-fantáziánkban. 

A Kolozsvári Magyar Opera 2018. január 10-én 11 órától, a budapesti Erkel Színház pedig január 13-án 19 órától ismét műsorra tűzi Orbán György első operáját, a Milleniumra komponált Pikkó herczeget.

Részletek: http://www.opera.hu/…/bela-futasa-pi…/eloadas-201801131900/…

Chudy József zenéjét vesztett “ősoperáját” Moldován Domokos felkérésére gondolta újra Orbán György, majd a Milleniumra egy érzékenyen hangolt szerelmi-politikai tragédiát komponált belőle. Budapesti ősbemutatóját követően Selmeczi György rekordidő alatt vitte színpadra Kolozsváron (2002), majd operatörténeti csemegeként a Kolozsvári Magyar Opera gondozásában 2012-ben lemezre is vette. Mint kortárs operamesét, 2014-ben a Budapesti Tavaszi Fesztiválon a Művészetek Palotája tűzte műsorára vegyes, budapesti és kolozsvári szereposztásban. Legutóbbi változatát a Kolozsvári Magyar Opera és a budapesti Magyar Állami Operaház koprodukciójaként 2017. május 19-én tekinthette meg először a kolozsvári közönség, budapesti bemutatóját pedig egy átfogó magyar operatörténeti sorozat, a MagyarOpera200 részeként már DVD-n is megtekinthetik az érdeklődők.