A magyar nemzet szellemi-kulturális öröksége és nemzeti identitása alapját jelentő magyar nyelvet 2011 óta magyar országgyűlési határozat értelmében november 13-án ünnepeljük. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség előterjesztésére ugyanezt a napot a román parlament is a Magyar Nyelv Napjává nyilvánította 2015-ben, lehetővé téve, hogy Romániában is hivatalos módon ünnepelhessen a magyar közösség.

A kolozsvári Szépművészeti Múzeum (Bánffy-palota) Tonitza-termében folyó év november 13-án 18 órától rendezett ünnepi gála keretében idén a 140 éve született Ady Endre előtt is tisztelgünk A legjobb ember – átok, panasz, zsoltár és ének című előadóest rövidített változatával. Ugyanezen ünnepi alkalomhoz kapcsolódik zenés Ady-fantáziánk bemutatása Szilágycsehben, a Tövishát Kulturális Társaság szervezésében, melyet  2017. november 14-én, kedd 17 órától tekinthetnek meg az érdeklődők a helyi Magyar Ház dísztermében. Előadják: Laczkó Vass Róbert színművész és Nagy Gergő zongoraművész. 

Bolond hangszer, sír, nyerít és búg – ez a fekete zongora Ady Endre szerint. A “körülrajongott és gyűlölt, magasztalt és ócsárolt Ady” – ahogy Lám Béla, Boncza Bertuka jegyese tömören jellemezte riválisát, szoros kapcsolatban állt a zenével. Megtanult kottát olvasni, dalszerzők tartoztak a baráti körébe, kuplék és kabarédalok szövegeit írta névtelenül, amelyeket később összetépett. Barátaival – főként Reinitz Bélával, az Ady-versek első megzenésítőjével – sokat muzsikáltatott magának a mulatókban. Több, mint ötven zenével kapcsolatos címet ismerünk az életművében, Csáth Géza szerint az Ady-versek szinte “kívánják a muzsikát és izgatják a zeneszerzőt”, mégis zavarba ejtő, milyen sokan vállalkoztak a nemes feladatra, köztük olyan óriások, mint Bartók vagy Kodály. Reinitz Béla sanzonszerű dalai valahogy nem lopták be magukat a zenekritikusok szívébe, pedig Reinitz ismerte Ady beszéd- és előadásmódját, ezért dalaiba a költő hanglejtését komponálta bele. Nem véletlen, hogy az ő műveit maga Ady igazolta vissza: “Ezek az Ady-dalok valóban annak az Adynak a továbbnyirkált, továbbvitt, továbbsírt versei, aki e verseket élete megrontóinak tartja.” Nem tudjuk, hogyan vélekedett volna Eisikovits Mihály vagy Bretan Miklós dalainak hallatán, őket azonban kolozsváriságuk okán szeretnénk az Ady-dalok szerzői minőségében bemutatni.

Néhány közismertebb dal mellett méltánytalanul ritkán, és meglehet, ezidáig talán sosem hallott Ady-dalok is megszólalnak A legjobb ember című zenés Ady-fantáziánkban. Előadóestünk létrejöttében, melyet a 8. Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeként mutattunk be, Imre Zoltán, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum igazgatója, a kolozsvári Eisikovits-család, valamint dr. Lucian Nastasă-Kovács és a kolozsvári Szépművészeti Múzeum néhány munkatársa is önzetlen segítséget nyújtott. 

Folyó év novemberében öt alkalommal tekintheti meg a közönség Laczkó Vass Róbert színművész és Nagy Gergő zongoraművész zenés Ady-fantázáiáját. A legjobb ember – átok, panasz, zsoltár és ének címet viselő előadóest során néhány közismertebb Reinitz Béla-szerzemény mellett méltánytalanul ritkán, és meglehet, ezidáig talán sosem hallott Ady-dalok szólalnak meg Ady leghűságesebb dalszerzője, továbbá a kolozsvári Eisikovits Mihály vagy Bretán Miklós szerzeményei közül. Előadóestünk létrejöttében, melyet a 8. Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeként mutattunk be, Imre Zoltán, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum igazgatója, a kolozsvári Eisikovits-család, valamint dr. Lucian Nastasă-Kovács és a kolozsvári Szépművészeti Múzeum néhány munkatársa  nyújtott önzetlen segítséget. Előadásainkat 2017. november 13-án Kolozsvárott (Bánffy-palota), 14-én Szilágycsehben, 21-én Budapesten (Madách Imre Gimnázium), 22-én Budaörsön és 24-én Tasnádon játsszuk.

Brassói bemutatkozásukat követően Gyergyószentmiklósra érkeznek a “falragaszok forradalmát, röplapok szabadságharcát” bemutató, Te pesti srác… című zenés előadóest alkotói, Incze Gergely Katalin zeneszerző és Laczkó Vass Róbert színművész. Az 1956-os magyar forradalom és szabadshágharc dokumentumanyagára épülő “forradalmi slágeróra” a maga nemében egyedülálló vállalkozás, hiszen a szövegek többsége művészi rangra emelt korabeli falragasz, újsághír, röplapokon terjesztett irodalmi alkotás, amelyeket eredeti zene, zongorajáték kísér. Az előadóest Gyergyószentmiklóson rendhagyó történelemóraként kerül bemutatásra a Salamon Ernő Líceum dísztermében 2017. október 30-án déli 12 órakor.
„… 1956 forradalmának a sajtó, a rádióadások mellett a röplap és a plakát a legfontosabb hétköznapi dokumentuma és sokaknak arról a történelmi erejű 12 napról talán az egyetlen féltve őrzött kincse, emléke. Ezt a feltevést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a forradalom leverését követően a hatalom szigorúan tiltott dokumentummá nyilvánította, meglévő »hivatalos« példányait a levéltárakban zárolt anyagként kezeltette. Éberen őrködött azon, hogy a későbbi nemzedékek, az utókor ne ismerhesse meg ezeken a dokumentumokon keresztül sem 1956 októberének igazi lényegét…” (Kopácsi Sándor)

Az előadóest alapjául szolgáló szövegek szerzői forradalmárok, a szabadságharcot támogató értelmiségiek, száműzöttek, börtönre vagy halálra ítéltek, áldozatok: Eörsi István, Gérecz Attila, Ferencz Lajos, Füst Milán, Heltai Jenő, Jobbágy Károly, Kalotay Mária, Máté Imre, Páskándi Géza, Puskás Attila, Szegő Zsuzsa, Szentkuti Ferenc, Tamási Lajos, Tollas Tibor, Túrmezei Erzsébet, Wittner Mária, valamint számos, a névtelenség homályában maradó ’56-os. A dalszövegek némelyikét emigrációba kényszerült szerzőik személyesen ajánlották a zeneszerző figyelmébe. 

Tisztelet a hősöknek!