Ismét műsorára tűzte nagysikerű Pillangókisasszony című előadását a Kolozsvári Magyar Opera, amelyet május 10-én, csütörtökön este 18.30 órál tekinthettek meg az érdeklődők magyar és román feliratozással. Az olasz nyelvű produkciót Vincent Liotta (USA) rendező állította színpadra, a teltházas előadás karmestere a kolumbiai Juan Montoya volt.
Vincent Liotta, az előadás rendezője a műről ekképp nyilatkozott: ,,A Pillangókisasszony akkor íródott, amikor Európát és Amerikát elbűvölte minden, ami a távoli Japánból származott. A színes faházikók, a viselet, a szokások – minden különleges volt és varázslatos. Természetesen, mint minden egzotikus kultúra esetében ezt a nyugati ember saját szemén keresztül látta, a nyugati gondolkodásmódnak megfelelően. Ez a Japánról alkotott kép inspirálta az alkotókat és végül Puccinit, aki feldolgozta a cselekményt és végül operát komponált belőle”.
A korábbi teljesen kiforrott Puccini stílust itt színezi át először az egzotikum, emellett számos akkor modernnek számító effektus is megjelenik a partitúrában. Zenéjének legjellemzőbb sajátja a líra páratlan érzelemgazdagsága, és az egészen kivételes hangulatteremtő erő.
Kolozsváron 1909. október 5-én mutatta be az operát Janovics Jenő társulata a Hunyadi-téri színházpalotában.
Főbb szerepekben: Carmen Gurban, Molnár Mária, Pataki Adorján, Balla Sándor, Laczkó Vass Róbert.
Látványos jelmezekkel és koreográfiával készül Venczel Péter Búbocska c. “ördögmusicaljének” ősbemutatója a Kolozsvári Magyar Operában. Orbán János Dénes azonos című regényének zenés színpadi változatában közismert mitológiai alakok egész sora felvonul: Lucifer, Mefisztó és Mefisztofélia, Belzebúb, Astarót, Durumó, a Faustusról mintázott Parméniusz mester és az ő Margaritája – és természetesen Búbocska, az egyszarvú ördögfióka. A cselekmény klasszikus helyszínein, a Pokolban és a Földön alvilági házasságok esnek szét és köttetnek újak, megismerkedhetünk a kártyjáték és a felkímia pokoli tudományával – és a szabálytalankodók természetesen elnyerik méltó büntetésüket, hiszen a pokolnak is megvannak a maga törvényei. A címszerepet a Valahol Európában, Kétbalkezes varázsló, Légy jó mindhalálig c. előadásokból jól ismert gyerekszereplő, Ábrahám Gellért játssza, Mefisztó szerepén pedig Laczkó Vass Róbert és Farkas Loránd színművészek osztoznak. Koreográfus: Jakab Melinda, jelmeztervező Ledenják Andrea, karmester Kulcsár Szabolcs, rendező Béres László. 
Zord idők csillaga munkacímmel elkezdődött Kolozsváron a Márton Áron erdélyi püspök életéről szóló nagyjátékfilm forgatása. A filmes nagyüzem látványos beindulását a Szent Mihály-templom restaurációs munkálatainak közelsége indokolta, hiszen a film egyes jeleneteinek – Márton Áron püspökké szentelésének vagy az emblematikus szónoklatnak, melyben a pusztulásra ítélt magyar zsidóság sorsáért emelte fel a szavát – éppen ez a templom a történelmi helyszíne. Papp László atya dokumentált forgatókönyvét Marius Panduru operatőr és Vargyas Márta elsőfilmes rendező gondolta tovább, a filmbeli karakterek megformálására pedig erdélyi színészeket kértek fel. A film tömegjeleneteinek forgatását egyfajta közösségi élménynek szánják az alkotók, a forgatás költségeit pedig egyelőre szintén közösségi forrásokból biztosítják. Laczkó Vass Róbert színművész Deutsek-Pásztai Géza kolozsvári ügyvéd és publicista szerepét alakítja a filmben, aki részt vett az antifasiszta ellenállásban, a szocialista törvényesség megsértésének vádjával azonban a kommunista rendszer bebörtönözte.
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban idén 18. alkalommal megrendezett Atlantisz Harangoz Országos Versmondó Vetélkedő zárórendezvénye különleges irodalmi ajándékot kínált: a zsűri elnöke, Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész rendhagyó előadóestjét tekinthették meg az érdeklődők április 14-én, szombaton este 8 órától a Kollégium dísztermében. Az Indiánok nem hagynak cserben minket… című zenés történelemórát harmadik éve játssza töretlen sikerrel az alkotópáros Erdély-szerte. 
Kétnyelvű verspanelekkel jelentkezett a romániai Etnikumközi Párbeszéd Hivatala a magyar költészet napján. Demény Péter, Horváth Benji, Karácsonhyi Zsolt, Kelemen Hunor, Laczkó Vass Róbert, László Noémi, Markó Béla, Szilágyi Domokos egy-egy költeményét román és magyar nyelven olvashatták az érdeklődők. 
“Színésztől a színésznek, költőtől a költőnek…