A kolozsvári Exit Kiadó gondozásában, a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával hamarosan megjelenik a Nyitott szemmel c. beszélgetőköny-sorozat IV. kötete! A 9. Kolozsvári Magyar Napok keretében a Györkös Mányi Albert Emlékházban 7. évadjához érkező világjáró sorozat újabb 10 izgalmas történetét bocsátjuk az olvasók rendelkezésére. Egyetlen kötetben a Jóreménység-fokától Skandináviáig, Németországtól Srí Lankáig, az Atlanti-óceán mélyéről a Himalája csúcsára röpítjük olvasóinkat! Szó lesz megújuló energiákról, parányőslényekről, emigráns közösségek pasztorációjáról, humanitárius missziókról és orvosi helytállásról, de nem zárkózunk el az Európát megrengető migrációs válság kibeszélése elől sem. Borítóterv, grafikai munkák: Könczey Elemér és csapata. Könyvbemutató: 2018. augusztus 23-án 17 órakor a Györkös Mányi Albert Emlékházban! 

zabolázatlan gondolattal
mintha valakire várnánk
betereljük a szavakat

kalászosodik a szomorúság
ahogy mind hosszabb lesz az árnyék
mely toronyiránt mutogat

lekönyörögtük csillagát
hogy bőrünkre pörkölődjék
hamvát is kiérdemeltük

már mindegy hogy kinek fájhat
ami nem növesztett szárnyat

a világ terített asztal
egy ölelés megvigasztal

mikor a sorsunk elapad
összetörjük a poharat

fogatlanodnak a megkopott
alkuba bocsátott mosolyok

lerongyolódott istenségek
nyomorúsága nyűg és vétek

ahogy a züllött hókuszpókusz
ködében megfonnyad a lótusz

kiüresedett mozdulatsor
zűrzavarában az aranykor

meglepetésszerűen ragyog
mintha fényeznék hajadonok

faragott arcú szerzetesek
feje körül borzas fény remeg

az öröklét utáni vágyban
mohosodó nyirkos magány van

ahol az őstudás kiszárad
ott csak a termesz épít várat

fojtogató gyökérmarokban
isten országa összeroppan

és hallod sikolyát a kőnek
mikor a fák fölébe nőnek

tömjénillatot mért imádkozz
nem fekszik a szerencse lábhoz

már egy fohász is gyilkos fegyver
beléd nyilall ha bottal nem ver

s elfátyolosodik a múltad
mert nem élted csak átaludtad

Galle, 2017.

nézem ahogy öregszik mint egy
koldusbotra juttatott álom
észrevétlenül átosonni
mégsem sikerül a halálon

kitüremkednek szája szélén
a visszafojtott monológok
egyedül hamlet a tudója
volt-e valaha yorick boldog

összegubancolódott sorsát
amivel nem volt sose gondja
sárból teremtő türelemmel
történeteiben most kibontja

s ahogy a tántorgó jelmezek
szellemvasútján előjönnek
végigcsurognak homlokán
a ködből kicsapódó csöndek

vajon amikor nem marad csak
az eltulajdonított emlék
marakodnak-e hagyatékán
azok akik sose szerették

pecsenyéjüket sütögetni
gyújtanak-e majd öröklángot
vagy mint aki jóllakott már
elfüggönyözik a világot

– Barnabásnak, szeretettel –

atyám aki a kenyeremnek
ízében zamatában ott vagy
tudom hogy a gabona sorsa
történetünkben mély nyomot hagy

hallom ahogy barázdamélyből
a magtalanság is törekszik
legalább egy búzavirágért
amíg ostobán megöregszik

áldanám érte a nevedet
ha több is volnál mint hiátus
beteged lettem és nincs sehol
egy irgalmas szamaritánus

ki megetetne megitatna
majd cserébe semmit se kérne
sebhelyeim kiteregetné
szennyeseimmel a napfényre

de meztelenségem is jelmez
és feneketlen tartozás van
szebb az a keményített gallér
vitorlám a szomorúságban

látom ahogy az áldomáshoz
hunyorgó szőlőszemek nőnek
van-e szövetség ami véget
vethet a meddő esztendőknek

hiszen a hegyibeszédhez is
kell megbocsátó jóllakottság
de sorban állnék szívesen ott
is hol a maradékot osztják

– negyvenegy –

tanulni kellene csöndesen
de nem bátortalanul élni
sűrűsödik a tekintetem
ideje befele is nézni

valahol félúton elveszett
a mustármag növesztette hit
oldott kötelékeim helyett
csomózom kompromisszumait

nagy fogadkozások peremén
lett a keserűségből vigasz
a csapásirány még nem erény
ki annak mondja hazudik az

tartozom magamnak annyival
hogy félszavakból is megértsem
istent aki legbelül nyilall
tunyaságban és naprakészben

mostantól más arcát mutatja
minden ami történhet velem
tudja kútjához az utat ha
szomjazik bennem a szerelem

belehajlok és fölmosolyog
nem félek attól hogy elapad
hallom ahogy végtelen csobog
lehetősége mint kispatak

az talál meg aki nem keres
önzetlen így tudok maradni
mint bölcs karthauzi szerzetes
vagy némán perlekedő rabbi