Lovagkirályunk, Szent László először tűnik fel operaszínpadon a produkció létrehozói, valamint az alkotók, Selmeczi György zeneszerző és a librettót jegyző Béres Attila jóvoltából, aki eredetileg rádiójáték formájában írta meg Bátorfa, a kis Várad-közeli falu templomának építése körüli bonyodalmakat, majd Selmeczi György kérésére operaszövegkönyvvé alakította.
Az előadás cselekménye a beszédes nevű Bátorfán indul. Elkészült a templom, a falu népe Szent Lászlónak szentelné. Egy a bökkenő: László király még nem szent. A váradi püspökségen már egy éve ott időz a pápai legátus és kísérete, hogy a szentté avatáshoz szükséges csodák vizsgálatát, a bizonyítási eljárást lefolytassa. Nosza, Bátorfa küldöttséget meneszt Váradra, és a szentté avatást előmozdítandó maguk adják elő Szent László legendáját.
A 2017 októberében színre került ősbemutatót Novák Eszter, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője rendezte, jelmezeit a Szigligeti Társulat munkatársa, Florina Bellinda Vasilatos tervezte, díszleteit pedig a Regina Maria Színház tervezője, Ianis Vasilatos jegyzi.
Részletek: szigligeti.ro
Önkéntes angoltanárnak lenni Dél-Koreában átlagos kihívás, gondolná az ember, hiszen egy rendkívül hatékonyan működő 21. századi társadalomban az ilyesfajta munkák hozzátartoznak a napi rutinhoz. Bonyolódik a helyzet, ha mindezt egy alig érettségiző kolozsvári diák, amolyan lánglelkű tótumfaktum vállalja, vajmi kevés világjáró tapasztalattal. A dolog úgy esett, hogy Bács Tímea épp akkor kezdte meg az önkéntes munkát Dél-Korea második legnagyobb városában, Buszanban, amikor a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata távol-keleti turnéját követően Szöulból épp hazaindult, így akarva-akaratlan is tanúja voltam annak a felelősségteljes hagyakozásnak, ami apa (Bács Miklós színművész) és lánya között zajlott. Nem k
A Kolozsvári Magyar Opera 2018. január 25-én ismét műsorra tűzi legutóbbi ősbemutatóját, a Boldogasszony lovagját. Selmeczi György vígoperáját a budapesti Művészetek Palotájával koprodukcióban vitték színre 2017-ben, a Szent László Emlékév jegyében, alkotói pedig Budapestről, Nagyváradról és Kolozsvárról verbuválódtak. 
Bolond hangszer, sír, nyerít és búg – ez a fekete zongora Ady Endre szerint. A “körülrajongott és gyűlölt, magasztalt és ócsárolt Ady” – ahogy Lám Béla, Boncza Bertuka jegyese tömören jellemezte riválisát, szoros kapcsolatban állt a zenével. Megtanult kottát olvasni, dalszerzők tartoztak a baráti körébe, kuplék és kabarédalok szövegeit írta névtelenül, amelyeket később összetépett. Barátaival – főként Reinitz Bélával, az Ady-ver
A Kolozsvári Magyar Opera 2018. január 10-én 11 órától, a budapesti Erkel Színház pedig január 13-án 19 órától ismét műsorra tűzi Orbán György első operáját, a Milleniumra komponált Pikkó herczeget.