Az évad első bemutatójára készül a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A velencei kalmár című, William Shakespeare szándékai szerint “szatirikus vígjátékot” szeptember 28-á, pénteken 19 órától láthatja először a közönség. Következő előadások: szeptember 30., vasárnap, valamint október 5. Shylock, a velencei zsidó uzsorás csöppet sem vidám története egy középkori olasz elbeszélésen alapul, ám ez a történet a különféle törtnelmi kontextusokban más és más értelmet nyer. A kolozsvári előadás a pénzhatalmi világelit érdekvezérelt, gátlástalan világába nyújt betekintést, ahol a profitszerzés minden törvényt felülír. Az üvegpaloták fényesre csiszolt kulisszái mögött gyarló emberi tulajdonságok mozgatják a rendszert. Az előadás rendezője, Tompa Gábor reményei szerint a kolozsvári előadás “képes lesz egy időben ellentétes érzéseket kiváltani a közönségből, annak függvényében, hogy éppen melyik szereplővel éreznek majd együtt”.
Az előadásről bővebben: huntheater.ro
Kettős bemutatóját követően 2018. szeptember 27-én, csütörtökön a gyulai Várszínházból visszatér Búbocska a sétatéri színpadra. Venczel Péter “ördögmusicalje” hűen követi Orbán János Dénes azonos című regényének cselekményét. A Kolozsvári Magyar Opera előadásában közismert mitológiai alakok egész sora felvonul: Lucifer, Mefisztó és Mefisztofélia, Belzebúb, Astarót, Durumó, a Faustusról mintázott Parméniusz mester és az ő Margaritája – és természetesen Búbocska, az egyszarvú ördögfióka. A cselekmény klasszikus helyszínein, a Pokolban és a Földön alvilági házasságok esnek szét és köttetnek újak, megismerkedhetünk a kártyjáték és a felkímia pokoli tudományával – és a szabálytalankodók természetesen elnyerik méltó büntetésüket, hiszen a pokolnak is megvannak a maga törvényei. A címszerepet a Valahol Európában, Kétbalkezes varázsló, Légy jó mindhalálig c. előadásokból jól ismert gyerekszereplő, Ábrahám Gellért játssza, Mefisztó szerepén pedig Laczkó Vass Róbert és Farkas Loránd színművészek osztoznak. Koreográfus: Jakab Melinda, jelmeztervező Ledenják Andrea, karmester Kulcsár Szabolcs, rendező Béres László. 
Száznál is több ifjúsági és családi programmal várja vendégeit a nagybányai Főtér Fesztivál 2018-as kiadása, melynek egyik központi helyszínén, a főtér dél-keleti sarkán Könyvvásárba csalogatják az érdeklődőket. A kolozsvári IDEA Könyvtér jóvoltából ezalkalommal Nagybányán is megvásárolható világjáró sorozatunk, a Nyitott szemmel eddig megjelent összes kötete. A kolozsvári EMKE – Györkös Mányi Albert Emlékházban immár hetedik éve zajló nyilvános beszélgetések szerkesztett változatát az Exit Kiadó gondozásában, Könczey Elemér grafikai szerkesztésében ajánljuk olvasóink figyelmébe! Az egyes kötetek megjelenését a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatta.
A kolozsvári Exit Kiadó gondozásában és a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával 2018. augusztus 22-én megjelent Nyitott szemmel c. beszélgetőkönyv-sorozatunk IV. kötete. A 9. Kolozsvári Nagyar Napok rendszvénysorozatában, rendkívüli beszélgetés keretében bemutatott beszélgetőkönyv az IDEA Könyvtér jóvoltából Marosvásárhelyen, a Ligetben felállított Könyvudvarban is megvásárolható a sorozat eddig megjelent másik három kötetével együtt! A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban 7. éve zajló világjáró sorozat egyes beszélgetéseinek szerkesztett változatát színes képmellékletekkel, igényes kivitelezésben adjuk olvasóink kezébe. Borítóterv és grafikai szerkesztés: Könczey Elemér és csapata. Kiadványainkat 2016-ban és 2018-ban a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatta.
A kolozsvári Exit Kiadó gondozásában és a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával 2018. augusztus 22-én megjelent Nyitott szemmel c. beszélgetőkönyv-sorozatunk IV. kötete. A 9. Kolozsvári Nagyar Napok rendszvénysorozatában, rendkívüli beszélgetés keretében bemutatott beszélgetőkönyvben tíz nagyszerű történetet ajánlunk mindenki figyelmébe! Solymosi Zsolt a nagy gimnáziumi bicatúrákról, Ábrám Noémi a Mária-útról, Puskás Attila a magyarörménységről, Koncz Attila megosztott Ciprusról, Silye Lóránd mikropaleontológiáról, Vallasek István és Lakatos Artúr Skandináviáról, Csibi Márti és Bartis Ervin a Hópárducról és huma
Eisikovits Mihály zeneszerző munkássága szorosan összefonódik az egykori Magyar Művészeti Intézet, a Kolozsvári Magyar Színház és Opera, valamint a Gheorghe Dima Zenekonzervatórium nevével. Első nyilvános szerzői estjén, 1933-ban Ady-dalokkal jelentkezett, érdeklődése azonban a klasszikusok – Ady Endre, Radnóti Mikós, József Attila – mellett erdélyi kortársainak munkásságára is kiterjedt, köztük olyanokra is, akik a többes identitás hordozóiként sajátos hangon szólaltak meg költészetükben. Eisikovits érzékenyen válogatott, amikor dalokat komponált, és a műfaj hagyományai szerint elsősorban a szerelem árnyalatainak szétszálazására vállalkozott. Régen vagy sosem hallott szerzeményeinek bemutatásával adósságot törlesztünk egy ízig-vérig 20. századi kolozsvári zeneszerzővel szemben.