Január 5-én este 18 órától Maurice Ravel Pásztoróra (L’Heure espagnole) és A gyermek és a varázslatok (L’Enfant et les Sortilèges) című egyfelvonásos operáival nyitja a 2019-es esztendőt a Kolozsvári Magyar Opera. Tompa Gábor rendező szerint Maurice Ravel egyfelvonásosai sajátos megjelenési formái a Feydeau-i dramaturgiának. “A Pásztoróra gyakorlatilag groteszk vaudeville, miközben sok az önéletrajzi elem is van benne, míg A gyermek és a varázslat egyfajta szürrealista látomás. Úgy próbáltam összefogni a két operát, hogy mindkettő bizonyos értelemben a gyereknek látomása és álma legyen.”
Maurice Ravel a francia zenekultúra egyik alapvetése – fogalmaz Selmeczi György, az előadás karmestere. “Nem véletlenül tartjuk a hangszerelés legnagyobb mesterének, ő valóban ínyenc módjára merül el a hangszín-változatosság halmozásában. Valóságos geométer, a szerkezeti szimmetria megszállotja.”
Az előadásra jegyek vásárolhatók az intézmény jegypénztárában, valamint online a www.eventbook.ro weboldalon.
Részletek: magyaropera.ro
Országos bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera. Maurice Ravel Pásztoróra (L’Heure espagnole) és A gyermek és a varázslatok (L’Enfant et les Sortilèges) című egyfelvonásos operáit Tompa Gábor állítja színpadra. A premierre december 27-én este fél héttől kerül sor az opera nagytermében. Következő előadások: 2019. január 5., szombat, valamint február 21. Az előadásra jegyek vásárolhatók az intézmény jegypénztárában, valamint online a www.eventbook.ro weboldalon.
Vindis Andrea színművész és Nagy Gergő zongoraművész közreműködésével 2018. december 14-én délután 17.30 órakor mutatták be Laczkó Vass Róbert legújabb, Szonettek a Kálváriára című verseskötetét a Vallásszabadság Házában. Az Exit Kiadó gondozásában,Könczey Elemér grafikai szerkesztésében és a Communitas Alapítvány támogatásával megjelenő kiadványt Bodó Márta, a Keresztény Szó főszerkesztője méltatta. 
amelyeken átragyog a sokféle tapasztalat: a szülőhely székely rítusai, a nagyvilág külön- féle tájai, olvasmányélmények, utazások, műveltségelemek. Nem utolsósorban ezek között a kereszténység. A vallás mint kultúra és a vallás mint filozófiai háttér. Mint szemlélet- és világképformáló erő. Az otthonról tarisznyált hit éppúgy fel- sejlik a sorok között, mint a hitet megpróbáló történések, amelyek egy megszenvedett, kivajúdott, megélt saját hit- rendszert alkotnak. Hiszen „tartozom magamnak annyival / hogy félszavakból is megértsem / istent aki legbelül nyilall”. (Bodó Márta)
“A Kolozsvári Állami Magyar Színház által szervezett 6. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál csütörtökön, november 22-én nyitja meg kapuit a közönség előtt. A kilencnapos fesztivál programjában idén 13 ország 16 előadása szerepel. (…) Az Interferenciák idei kiadása az első világháború lezárulása óta eltelt száz év alatt lezajlott változásokról szeretné gondolkodásra indítani a közönséget. A fesztivál programjában szereplő előadások lényeges kérdéseket vetnek fel az egyén és a közösség felelősségét illetően: mit tehetünk a változás érdekében, egy olyan világban, melyből kiveszett a párbeszéd? A fesztiválra beválogatott előadások túlnyomó része Közép- és Kelet-Európai országokból érkezik, hiszen ezt a térséget érintette leginkább az első világháború.”