Hírek
Magyar zeneszerzők dalai a sétatéri színpadon
Szerelmes álmok – ezzel a címmel mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera 2019. március 14-én 19 órától a magyar zeneszerzők és magyar költők műveiből összeállított dalestjét. A Communitas Alapítvány támogatásával létrejövő stúdióelőadás Antal Lívia magánénekes ötlete alapján a kortárs magyar zeneszerzők dalainak legjavából válogat. Zongorán Horváth Edit játszik, közreműködnek: Antal Lívia, Egyed Apollónia, Kántor Melinda, Köpeczi Sándor, Laczkó Vass Róbert. A költeményeket és a dalok szövegeit Silai Emese Mónika fordította román nyelvre, vizuális és hangeffektusokat Toma Bărbulescu készített az előadáshoz.
Utazók találkozása – Nyitott szemmel Zilahon
A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház Nyitott szemmel című, népszerű világjáró sorozatának apropóján rendhagyó beszélgető estre kerül sor 2019. március 12-én délután 17 órakor a zilahi EMKE-házban. Az Utazók találkozása címet viselő eseményen bemutatjuk sorozatunk eddig megjelent köteteit, mely a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában látott napvilágot 2015-2018 között. A könyvbemutatót követően Szabó Árpád zilahi pedagógussal, földrajzi és honismereti szakíróval folytatunk világjáró beszélgetést. Minden rédeklődőt szeretettel várunk!
Ady-est a Vallásszabadság Házában
“Átok, panasz, zsoltár és ének” idézi Ady Endre halálának 100. évfordulóján a rebellis költő életművét. A kolozsvári Vallásszabadság Házában 2019. március 5-én 18 órától látható zenés előadóest Ady életművének átfogó bemutatására törekszik, a költő emblematikus és kevésbé ismert alkotásait összefüggő szövegfolyamként szólaltatva meg Bretan Miklós, Eisikovits Mihály és Reinitz Béla dalaival fűszerezve. A legjobb ember című zenés Ady-fantázia előadói Laczkó Vass Róbert színművész és Nagy Gergő zongoraművész.
Bolond hangszer, sír, nyerít és búg – ez a fekete zongora Ady Endre szerint. A “körülrajongott és gyűlölt, magasztalt és ócsárolt Ady” – ahogy Lám Béla, Boncza Bertuka jegyese tömören jellemezte riválisát, szoros kapcsolatban állt a zenével. Megtanult kottát olvasni, dalszerzők tartoztak a baráti körébe, kuplék és kabarédalok szövegeit írta névtelenül, amelyeket később összetépett. Barátaival – főként Reinitz Bélával, az Ady-versek első megzenésítőjével – sokat muzsikáltatott magának a mulatókban. Több, mint ötven zenével kapcsolatos címet ismerünk az életművében, Csáth Géza szerint az Ady-versek szinte “kívánják a muzsikát és izgatják a zeneszerzőt”, mégis zavarba ejtő, milyen sokan vállalkoztak a nemes feladatra, köztük olyan óriások, mint Bartók vagy Kodály.
Reinitz Béla sanzonszerű dalai valahogy nem lopták be magukat a zenekritikusok szívébe, pedig Reinitz ismerte Ady beszéd- és előadásmódját, ezért dalaiba a költő hanglejtését komponálta bele. Nem véletlen, hogy az ő műveit maga Ady igazolta vissza: “Ezek az Ady-dalok valóban annak az Adynak a továbbnyirkált, továbbvitt, továbbsírt versei, aki e verseket élete megrontóinak tartja.” Nem tudjuk, hogyan vélekedett volna Eisikovits Mihály (Max Eisikovits) vagy Bretan Miklós (Nicolae Bretan) dalainak hallatán, őket azonban kolozsváriságuk okán szeretnénk az Ady-dalok szerzői minőségében bemutatni.
Néhány közismertebb dal mellett méltánytalanul ritkán, és meglehet, ezidáig talán sosem hallott Ady-dalok is megszólalnak A legjobb ember című zenés Ady-fantáziánkban. Előadóestünk létrejöttében, melyet a 8. Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeként 2017-ben mutattunk be, Imre Zoltán, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum volt igazgatója, a kolozsvári Eisikovits-család, valamint dr. Lucian Nastasă-Kovács és a kolozsvári Szépművészeti Múzeum néhány munkatársa is önzetlen segítséget nyújtott.
Esemény: facebook.com
Továbbra is műsoron Ravel egyfelvonásosai
A nagy sikerre való tekintettel a Kolozsvári Magyar Opera februárban is műsorra tűzte a Tompa Gábor rendezte Pásztorórát és A gyermek és a varázslatot. Az előadásra február 21-én, csütörtökön este 7 órától kerül sor. Vezényel: Selmeczi György. Az előadásra jegyek vásárolhatók az intézmény jegypénztárában, valamint online a www.eventbook.ro weboldalon.
Tompa Gábor rendező szerint Maurice Ravel egyfelvonásosai sajátos megjelenési formái a Feydeau-i dramaturgiának. “A Pásztoróra gyakorlatilag groteszk vaudeville, miközben sok az önéletrajzi elem is van benne, míg A gyermek és a varázslat egyfajta szürrealista látomás. Úgy próbáltam összefogni a két operát, hogy mindkettő bizonyos értelemben a gyereknek látomása és álma legyen.”
Maurice Ravel a francia zenekultúra egyik alapvetése – fogalmaz Selmeczi György, az előadás karmestere. “Nem véletlenül tartjuk a hangszerelés legnagyobb mesterének, ő valóban ínyenc módjára merül el a hangszín-változatosság halmozásában. Valóságos geométer, a szerkezeti szimmetria megszállotja.”
Bővebben: magyaropera.ro
Odaítélték a Keresztény Szó 2018-as Nívódíját
„A gondolkodás magában is kaland, remélt, nem remélt világokat építő–romboló szellemi kaland tele szenvedélyekkel. Hát még a továbbgondoló gondolkodás!” – ilyen színes eszmefuttatásra hívták a szervezők az érdeklődőket január 24-én, Kolozsváron a Szent Mihály-plébánia nőszövetségi termébe, ahol Angi Istvánnak a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület gondozásában megjelent A megérintett szép továbbgondolásai című kötetét mutatták be. A könyvbemutató elején az eseményen közreműködő Laczkó Vass Róbert színművész átvette a Keresztény Szó 2018-as nívódíját Bodó Márta felelős szerkesztőtől és Szőcs Csaba igazgatótól. A színművész a keresztény kulturális havilap változatosságához nemcsak versei, írásai, fotói rendszeres közlésével járult hozzá, hanem inspiráló beszélgetések révén is segítette a szerkesztőség munkáját – áll az indoklásban.
Bővebben: romkat.ro