
Eisikovits Mihály zeneszerző munkássága szorosan összefonódik az egykori Magyar Művészeti Intézet, a Kolozsvári Magyar Színház és Opera, valamint a Gheorghe Dima Zenekonzervatórium nevével. Első nyilvános szerzői estjén, 1933-ban Ady-dalokkal jelentkezett, érdeklődése azonban a klasszikusok – Ady Endre, Radnóti Mikós, József Attila – mellett erdélyi kortársainak munkásságára is kiterjedt, köztük olyanokra is, akik a többes identitás hordozóiként sajátos hangon szólaltak meg költészetükben. Eisikovits érzékenyen válogatott, amikor dalokat komponált, és a műfaj hagyományai szerint elsősorban a szerelem árnyalatainak szétszálazására vállalkozott. Régen vagy sosem hallott szerzeményeinek bemutatásával adósságot törlesztünk egy ízig-vérig 20. századi kolozsvári zeneszerzővel szemben.
Az előadóest szövegírói: Acsai Roland, Ady Endre, Bella István, Brassai Viktor, Farkas Árpád, Horváth István, Jánky Béla, József Attila, Hervay Gizella, Horváth István, Kányádi Sándor, Kenéz Ferenc, Kiss József, Király László, Kosztolányi Dezső, Majtényi Erik, Radnóti Miklós, Salamon Ernő, Szemlér Ferenc, Szentimrei Jenő, Szőcs Kálmán, valamint az előadó, Laczkó Vass Róbert színművész. Zongorán kísér Nagy Gergő.
Kevesen tudják, hogy Mozarthoz hasonlóan a barokk muzsikának is volt „csodagyereke”: Georg Philipp Telemann, aki nagyjából 1000 zenekari szvitje, versenyműve, kamara- és orgonaműve mellett nem kevesebb, mint 46 passiót, 6 passióoratóriumot, 5 oratóriumot, 15 misét, 23 kantátaévfolyamot és 45 operát komponált, az elsőt alig tíz évesen. A szólóhegedűre írt 12 fantáziát 1735-ben vetette kottapapírra Hamburgban, ahol a Johanneum kántori állása mellett a város öt főtemplomának a zeneigazgatói állását is betöltötte.
Amint a művek címe is sugallja, Telemann fantáziái dinamikájuk, a frazeálásuk és díszítéseik révén széles teret biztosίtanak a szárnyaló előadói elképzelésnek, miközben remekül érvényesítik a polifónikus textúrát egy olyan hangszeren, mely természeténél fogva homofónikus.
Béres Melinda hegedűművész a kor vonós hangképzését megidézve barokk hegedűn játssza Telemann fantáziáit, melyeknek irodalmi keretet régi magyar közösségi költészetünk olykor szépelgő, máskor busongó, néhol pajkos, máshol kurucos, de mindig a zeneiséggel rokon rigmusaival teremtünk. A költemények Laczkó Vass Róbert színművész tolmácsolásában hangzanak el.
Szent István királyunk világegyházi ünnepnapján, 2018. augusztus 16-án Désre látogatnak Az indiánok nem hagynak cserben… – történelemóra görbe tükörrel és fekete zongorával c. előadóest alkotói. A 6. Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeként 2015. augusztusában bemutatott előadást ezúttal a Dési Magyar Kulturális Napok 6. kiadása látja vendégül, és a Művészmozi nagytermében este 19 órától tekintheti meg az érdeklődő közönség.
Sokan, sokféleképpen verselték, énekelték meg a magyarság ezerszáz éves krónikáját a Kárpát-medencében. A mindenkori bolond, aki poétává lett Magyarországon, bármilyennek is látta népét, amelyből vétetett, rendszerint a jobbítás szándékával simogatott vagy gúnyolt, mondott áldást vagy átkot, hogyha kellett. Igazat szólt, nem csak valódit, értük haragudott, nem ellenükre. Talpon, ha úgy tetszik: nyeregben maradásunk történetét „meglovagoló” szerzeményeket ígér Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongorista második közös szerzői és előadóestje, mely a kortárs magyar irodalom közéleti és történelmi tárgyú verseiből válogat, ezeket kívanja krónikás énekek formájában „helyzetbe hozni”.
Rendhagyó történelemórájuk szerves egységet képez az 5. Kolozsvári Magyar Napokon bemutatott Maszek balladákkal, annak folytatásaként értelmezhető, formailag és tartalmilag egyaránt. Véletlenül sem diadalok ünneplésére vagy katasztrófák elsiratására vállalkoznak: az egyórányi tömény líra kínosan egyensúlyoz a nemes, férfias nagyot akarás, valamint a züllések, bukások és nyomorúságok egyenetlen terepén, amit Kárpát-medencének hívunk.
Az előadóest „krónikásai”: Farkas Árpád, Lászlóffy Aladár, Kányádi Sándor, Markó Béla, Márton László, Orbán János Dénes, Orbán Ottó, Papp Attila Zsolt, Ratkó József, Sántha Attila, Szálinger Balázs, Székely János, Szilágyi Domokos, Szőcs Géza, Tompa Gábor, Vasadi Péter, Veress Gerzson, illetve maguk a dalszerző-előadók.
Esemény: facebook.com
A kolozsvári Exit Kiadó gondozásában, a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával hamarosan megjelenik a Nyitott szemmel c. beszélgetőköny-sorozat IV. kötete! A 9. Kolozsvári Magyar Napok keretében a Györkös Mányi Albert Emlékházban 7. évadjához érkező világjáró sorozat újabb 10 izgalmas történetét bocsátjuk az olvasók rendelkezésére. Egyetlen kötetben a Jóreménység-fokától Skandináviáig, Németországtól Srí Lankáig, az Atlanti-óceán mélyéről a Himalája csúcsára röpítjük olvasóinkat! Szó lesz megújuló energiákról, parányőslényekről, emigráns közösségek pasztorációjáról, humanitárius missziókról és orvosi helytállásról, de nem zárkózunk el az Európát megrengető migrációs válság kibeszélése elől sem. Borítóterv, grafikai munkák: Könczey Elemér és csapata. Könyvbemutató: 2018. augusztus 23-án 17 órakor a Györkös Mányi Albert Emlékházban!
Könnyed humorú sanzonokba, vitriolos kabarédalokba csomagolt társadalomkritikát ígér a XX. század első pár évtizedének legrangosabb magyar dalszerzőit megidéző, Régi magyar Cabaret című előadóestjével Laczkó Vass Róbert színművész, akit zongorán Szép András kísér. Műfaji meghatározása szerint az előadóest “zenész konferansz”, valahol félúton a one-man-show és a leckeelőadás között, ezzel pedig az orfeumok világának népszerű figuráját, a konferansziét jeleníti meg, ugyanakkor a magas művészi színvonalon, irodalmi igényességgel komponált pesti dal előtt tiszteleg.
Gyergyóremete, Kolozsvár, Brassó, Nagyvárad, Vajdahunyad, Szováta, Nagyenyed, Máramarossziget – 2003-as bemutató előadásunk állomásainak a teljesség igénye nélküli sorozatába illeszkedik felvinci előadásunk, melyet július 28-án, szombaton a XIII. Felvinci Magyar Napok keretében láthatnak újra az érdeklődők!