Kolozsvár 2019. május 9-12 között 9. alkalommal szervezett Ünnepi Könyvhetet a város központi színhelyén a Fogoly utcában. Az egykori városfal árnyékában felállított standokon, sátrakban és a színpadon igényes, változatos programokat kínáltak minden irodalomkedvelő vagy arra sétáló kolozsvárinak és vendégnek. Négy nap tömény irodalom, könyvkiadás, zene és szórakozás, az IDEA Könyvtér kiadványai közt pedig a Felix culpa vagy Szonettek a Kálváriára c. verseskötetek mellett világjáró sorozatunk, a Nyitott szemmel eddig megjelent összes kötetét megvásárolhatták az érdeklődők.

Kolozsvári, budapesti, zilahi és számos más előadását követően a Pece-parti Párizsban, Nagyváradon is bemutatkozik A legjobb ember – átok, panasz, zsoltár és nének című zenés Ady-fantázia. Előadásunkat vasárnap, 2019. május 12-én 11 órakor ünnepi istentisztelet keretében tekinthetik meg az érdeklődők a Tudor Vladimirescu utcai evangélikus-lutheránus templomban, ahol Ady Endre halálának 100. évfordulójára emlékezve látnok költőnk sajátos lírai portréját ismerhetik meg az érdeklődők Laczkó Vass Róbert színművész és Nagy Gergő zongoraművész előadásában. A Festum Varadinum idei, 28. kiadásának alkalmával Nagyváradon vendégszereplő zenés előadóest Kolozsvártól Zilahon át Budapestig tartó sorozatát a nagyváradi állomást követően Aranyosgyéresen, ismét Kolozsváron, majd Beregszászon és Budapesten folytatjuk. Mindenkit szeretettel várunk!

A legjobb ember

Bolond hangszer, sír, nyerít és búg – ez a fekete zongora Ady Endre szerint. A “körülrajongott és gyűlölt, magasztalt és ócsárolt Ady” – ahogy Lám Béla, Boncza Bertuka jegyese tömören jellemezte riválisát, szoros kapcsolatban állt a zenével. Megtanult kottát olvasni, dalszerzők tartoztak a baráti körébe, kuplék és kabarédalok szövegeit írta névtelenül, amelyeket később összetépett. Barátaival – főként Reinitz Bélával, az Ady-versek első megzenésítőjével – sokat muzsikáltatott magának a mulatókban. Több, mint ötven zenével kapcsolatos címet ismerünk az életművében, Csáth Géza szerint az Ady-versek szinte “kívánják a muzsikát és izgatják a zeneszerzőt”, mégis zavarba ejtő, milyen sokan vállalkoztak a nemes feladatra, köztük olyan óriások, mint Bartók vagy Kodály.

Reinitz Béla sanzonszerű dalai valahogy nem lopták be magukat a zenekritikusok szívébe, pedig Reinitz ismerte Ady beszéd- és előadásmódját, ezért dalaiba a költő hanglejtését komponálta bele. Nem véletlen, hogy az ő műveit maga Ady igazolta vissza: “Ezek az Ady-dalok valóban annak az Adynak a továbbnyirkált, továbbvitt, továbbsírt versei, aki e verseket élete megrontóinak tartja.” Nem tudjuk, hogyan vélekedett volna Eisikovits Mihály vagy Bretan Miklós dalainak hallatán, őket azonban kolozsváriságuk okán szeretnénk az Ady-dalok szerzői minőségében bemutatni.

Néhány közismertebb dal mellett méltánytalanul ritkán, és meglehet, ezidáig talán sosem hallott Ady-dalok is megszólalnak A legjobb ember című zenés Ady-fantáziánkban. Előadóestünk létrejöttében, melyet a 8. Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeként mutattunk be, Imre Zoltán, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum volt igazgatója, a kolozsvári Eisikovits-család, valamint dr. Lucian Nastasă-Kovács és a kolozsvári Szépművészeti Múzeum néhány munkatársa is önzetlen segítséget nyújtott.

Évente szervezett előadáscsere keretében 2019. május 5-8 között idén is a budapesti Vígszínházban vendégszerepel a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A velencei kalmár című, William Shakespeare szándékai szerint “szatirikus vígjátékot” május 6-án, hétfőn 19 órától láthatja a budapesti közönség.

Shylock, a velencei zsidó uzsorás csöppet sem vidám története egy középkori olasz elbeszélésen alapul, ám ez a történet a különféle törtnelmi kontextusokban más és más értelmet nyer. A kolozsvári előadás a pénzhatalmi világelit érdekvezérelt, gátlástalan világába nyújt betekintést, ahol a profitszerzés minden törvényt felülír. Az üvegpaloták fényesre csiszolt kulisszái mögött gyarló emberi tulajdonságok mozgatják a rendszert. Az előadás rendezője, Tompa Gábor reményei szerint a kolozsvári előadás “képes lesz egy időben ellentétes érzéseket kiváltani a közönségből, annak függvényében, hogy éppen melyik szereplővel éreznek majd együtt”. 

Az előadásről bővebben: vigszinhaz.hu

Beszélgetősorozatunk Afrika-történeteinek torokszorító vetületeit rendszerint ellensúlyozza valamilyen személyes tapasztalás kedélye, humora, mindenhol ott ágaskodnak az egyszerű, de feltörekvő szándékok és a mosolygó gyermekarcok. Így volt ez Halmen Balázs, Somai László, Turóczi Ildikó vagy Csibi Márti esetében is. A Nyitott szemmel visszatérő vendégének, Kiss Olivér újságíró-bloggernek a csádi történeteit hallgatva ezúttal olyan Afrika képe bontakozik ki előttünk, amelyről nehezen akarunk tudomást szerezni. A szembesülés, a szembesítés kényszere áll a csádi menekülttáborokban tapasztalható életkörülmények bemutatásának szándéka mögött, ahol a túlélés alapfeltételei gyakran a megélhetés elégtételét is jelentik. Huszonegyedik századi tragédiákról és az újrakezdés lehetőségeiről való gondolkodás indokolja Valahol Afrikában című, a Györkös Mányi Albert Emlékházban 2019. április 25-én, csütörtökön 18.30 órától sorra kerülő beszélgetésünket. Az est házigazdája Laczkó Vass Róbert, aki egyben a sorozat társszervezője is.

Tompa Gábor rendezésében a Kolozsvári Magyar Opera továbbra is műsoron tartja Maurice Ravel Pásztoróra és A gyermek és a varázslat című egyfelvonásos operáit. Az újabb előadásra április 18-án, csütörtökön este 7 órától kerül sor. Vezényel Selmeczi György Kossuth-díjas karmester, zeneszerző. Az előadásra jegyek vásárolhatók az intézmény jegypénztárában, valamint online az eventbook.ro weboldalon.