Ugrás a tartalomhoz

  • Hírek

  • Bio

  • Galéria
    • Színház
    • Opera
    • Pódium
    • Közélet
    • Privát

  • Műhely
    • Fotók
    • Írások
    • Kiadványok

  • Sajtó

  • Kontakt

Hírek

  • Hu (hu)Hu
  • Ro (ro)Ro
  • En (en)En

Zenés Ady-fantázia Marosludason

'19 júl. 14

2019 06 28 adyAranyosgyeres800 01Kolozsvári, budapesti, zilahi, nagyváradi és számos más előadását követően Marosludason mutatkoznak be A legjobb ember – átok, panasz, zsoltár és ének című zenés Ady-fantázia alkotói. Előadásunkat vasárnap, 2019. július 14-én 17 órától tekinthetik meg az érdeklődők a marosludasi református egyházközség gyülekezeti termében. Városháza Tanácstermében, ahol Ady Endre halálának 100. évfordulójára emlékezve látnok költőnk sajátos lírai portréja elevenedik meg Laczkó Vass Róbert színművész és Veress Gáspár zongoraművész előadásában. 

A legjobb ember

Bolond hangszer, sír, nyerít és búg – ez a fekete zongora Ady Endre szerint. A “körülrajongott és gyűlölt, magasztalt és ócsárolt Ady” – ahogy Lám Béla, Boncza Bertuka jegyese tömören jellemezte riválisát, szoros kapcsolatban állt a zenével. Megtanult kottát olvasni, dalszerzők tartoztak a baráti körébe, kuplék és kabarédalok szövegeit írta névtelenül, amelyeket később összetépett. Barátaival – főként Reinitz Bélával, az Ady-versek első megzenésítőjével – sokat muzsikáltatott magának a mulatókban. Több, mint ötven zenével kapcsolatos címet ismerünk az életművében, Csáth Géza szerint az Ady-versek szinte “kívánják a muzsikát és izgatják a zeneszerzőt”, mégis zavarba ejtő, milyen sokan vállalkoztak a nemes feladatra, köztük olyan óriások, mint Bartók vagy Kodály.

Reinitz Béla sanzonszerű dalai valahogy nem lopták be magukat a zenekritikusok szívébe, pedig Reinitz ismerte Ady beszéd- és előadásmódját, ezért dalaiba a költő hanglejtését komponálta bele. Nem véletlen, hogy az ő műveit maga Ady igazolta vissza: “Ezek az Ady-dalok valóban annak az Adynak a továbbnyirkált, továbbvitt, továbbsírt versei, aki e verseket élete megrontóinak tartja.” Nem tudjuk, hogyan vélekedett volna Eisikovits Mihály vagy Bretan Miklós dalainak hallatán, őket azonban kolozsváriságuk okán szeretnénk az Ady-dalok szerzői minőségében bemutatni.

Néhány közismertebb dal mellett méltánytalanul ritkán, és meglehet, ezidáig talán sosem hallott Ady-dalok is megszólalnak A legjobb ember című zenés Ady-fantáziánkban. Előadóestünk létrejöttében, melyet a 8. Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeként mutattunk be, Imre Zoltán, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum volt igazgatója, a kolozsvári Eisikovits-család, valamint dr. Lucian Nastasă-Kovács és a kolozsvári Szépművészeti Múzeum néhány munkatársa is önzetlen segítséget nyújtott.

Hírek

A legjobb ember Aranyosgyéresen

'19 jún. 26

2019 06 28 adyAranyosgyeres800 01Kolozsvári, budapesti, zilahi, nagyváradi és számos más előadását követően Aranyosgyéresen is látható lesz A legjobb ember – átok, panasz, zsoltár és ének című zenés Ady-fantázia. Előadásunkat pénteken, 2019. június 28-án 7 órától tekinthetik meg az érdeklődők az aranyosgyéresi Városháza Tanácstermében, ahol Ady Endre halálának 100. évfordulójára emlékezve látnok költőnk sajátos lírai portréja elevenedik meg Laczkó Vass Róbert színművész és Veress Gáspár zongoraművész előadásában. 

A legjobb ember

Bolond hangszer, sír, nyerít és búg – ez a fekete zongora Ady Endre szerint. A “körülrajongott és gyűlölt, magasztalt és ócsárolt Ady” – ahogy Lám Béla, Boncza Bertuka jegyese tömören jellemezte riválisát, szoros kapcsolatban állt a zenével. Megtanult kottát olvasni, dalszerzők tartoztak a baráti körébe, kuplék és kabarédalok szövegeit írta névtelenül, amelyeket később összetépett. Barátaival – főként Reinitz Bélával, az Ady-versek első megzenésítőjével – sokat muzsikáltatott magának a mulatókban. Több, mint ötven zenével kapcsolatos címet ismerünk az életművében, Csáth Géza szerint az Ady-versek szinte “kívánják a muzsikát és izgatják a zeneszerzőt”, mégis zavarba ejtő, milyen sokan vállalkoztak a nemes feladatra, köztük olyan óriások, mint Bartók vagy Kodály.

Reinitz Béla sanzonszerű dalai valahogy nem lopták be magukat a zenekritikusok szívébe, pedig Reinitz ismerte Ady beszéd- és előadásmódját, ezért dalaiba a költő hanglejtését komponálta bele. Nem véletlen, hogy az ő műveit maga Ady igazolta vissza: “Ezek az Ady-dalok valóban annak az Adynak a továbbnyirkált, továbbvitt, továbbsírt versei, aki e verseket élete megrontóinak tartja.” Nem tudjuk, hogyan vélekedett volna Eisikovits Mihály vagy Bretan Miklós dalainak hallatán, őket azonban kolozsváriságuk okán szeretnénk az Ady-dalok szerzői minőségében bemutatni.

Néhány közismertebb dal mellett méltánytalanul ritkán, és meglehet, ezidáig talán sosem hallott Ady-dalok is megszólalnak A legjobb ember című zenés Ady-fantáziánkban. Előadóestünk létrejöttében, melyet a 8. Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeként mutattunk be, Imre Zoltán, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum volt igazgatója, a kolozsvári Eisikovits-család, valamint dr. Lucian Nastasă-Kovács és a kolozsvári Szépművészeti Múzeum néhány munkatársa is önzetlen segítséget nyújtott.

Hírek

Maszek balladák a Vallásszabadság Házában

'19 jún. 17

2017 04 09 versunnep800 01Milyennek látszik a világ, milyennek benne Kolozsvár, és milyennek látszunk mi magunk a mindenkori szellemi Főtér vonzáskörében alkotó lírikusaink szemével? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a 2015-ben bemutatott Maszek balladák, melynek dalszerző-előadói, Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongorista bizonyítani kívánják: a krónikás ének ízig-vérig jelenkori műfaj, legjobb dalszövegeink pedig már adva vannak: a jól kitaposott erdélyi történelmi térben, gyakran óvári kocsmák szomszédos asztalánál, olykor egy-egy lakónegyedi hálószobában fogantak. A kolozsvári Vallásszabadság Háza 2019. június 19-én este 7 órától tűzi műsorára a Maszek balladákat.

 

Hírek

Ady-est a XXII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián

'19 máj. 26

2017 08 13 ady800 01Nagyváradi előadását követően újra látható Kolozsváron A legjobb ember című zenés Ady-fantázia! Előadásunkat pénteken, 2019. június 28-án 18 órakor tekinthetik meg az érdeklődők a Babes-Bolyai Tudományegyetem Auditorium Maximum termében, ahol Ady Endre halálának 100. évfordulójára emlékezve látnok költőnk sajátos lírai portréját ismerhetik meg a konferencia résztvevői Laczkó Vass Róbert színművész és Veress Gáspár zongoraművész előadásában. 

A legjobb ember

Bolond hangszer, sír, nyerít és búg – ez a fekete zongora Ady Endre szerint. A “körülrajongott és gyűlölt, magasztalt és ócsárolt Ady” – ahogy Lám Béla, Boncza Bertuka jegyese tömören jellemezte riválisát, szoros kapcsolatban állt a zenével. Megtanult kottát olvasni, dalszerzők tartoztak a baráti körébe, kuplék és kabarédalok szövegeit írta névtelenül, amelyeket később összetépett. Barátaival – főként Reinitz Bélával, az Ady-versek első megzenésítőjével – sokat muzsikáltatott magának a mulatókban. Több, mint ötven zenével kapcsolatos címet ismerünk az életművében, Csáth Géza szerint az Ady-versek szinte “kívánják a muzsikát és izgatják a zeneszerzőt”, mégis zavarba ejtő, milyen sokan vállalkoztak a nemes feladatra, köztük olyan óriások, mint Bartók vagy Kodály.

Reinitz Béla sanzonszerű dalai valahogy nem lopták be magukat a zenekritikusok szívébe, pedig Reinitz ismerte Ady beszéd- és előadásmódját, ezért dalaiba a költő hanglejtését komponálta bele. Nem véletlen, hogy az ő műveit maga Ady igazolta vissza: “Ezek az Ady-dalok valóban annak az Adynak a továbbnyirkált, továbbvitt, továbbsírt versei, aki e verseket élete megrontóinak tartja.” Nem tudjuk, hogyan vélekedett volna Eisikovits Mihály vagy Bretan Miklós dalainak hallatán, őket azonban kolozsváriságuk okán szeretnénk az Ady-dalok szerzői minőségében bemutatni.

Néhány közismertebb dal mellett méltánytalanul ritkán, és meglehet, ezidáig talán sosem hallott Ady-dalok is megszólalnak A legjobb ember című zenés Ady-fantáziánkban. Előadóestünk létrejöttében, melyet a 8. Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeként mutattunk be, Imre Zoltán, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum volt igazgatója, a kolozsvári Eisikovits-család, valamint dr. Lucian Nastasă-Kovács és a kolozsvári Szépművészeti Múzeum néhány munkatársa is önzetlen segítséget nyújtott.

Hírek

Búcsúzik a Légy jó mindhalálig csapata

'19 máj. 24

2017 01 14 legyjomindhalalig800 02Szombaton, május 25-én este 7 órától utoljára lesz látható Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című klasszikus regényének musical-változata, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egyik legnépszerűbb előadása. Az elsősorban fiataloknak szóló, de az egész családnak tartalmas kikapcsolódást kínáló előadást Béres László rendezte huszonkilenc gyerekszereplő részvételével. A nagyszínpadi produkció bemutatója 2017. január 14-én volt, a bemutató óta harminc alkalommal műsorra tűzött előadást több mint húszezer néző látta az elmúlt három évadban.

Nyilas Misi szerepét a Valahol Európában (KMO) és a Kétbalkezes varázsló című előadásokból is jól ismert Ábrahám Gellért alakította. 

Útravaló

         Ábrahám Gellért barátomnak

te már tudod kicsiny barátom
idejekorán felnövekedtél
megsüvegelnek majd kinevetnek
s a legszomorúbb aki nevetgél

te már tudod kicsiny barátom
hogy lelkesedésednek ára van
a sarat állni kell akkor is ha
szabályszerű de barátságtalan

te már tudod kicsiny barátom
amiben élsz az egy olyan korszak
hogy az érdekből hozzád szegődők
törvényszerűen elmaradoznak

te már tudod kicsiny barátom
a bölcsek nem becsületesebbek
s a gyanútlanságon ejtett sebek
úgy is fájnak ha behegesednek

te már tudod kicsiny barátom
hogy nincs varázslat csak illúzió
neked senki nem mondhatja többé
ha választanod kell mi rossz mi jó

te már tudod kicsiny barátom
a hűségbe gyakran belehalunk
sokezer ember éhezik ránk de
csak öt kenyerünk van és két halunk

te már tudod kicsiny barátom
hogy jónak lenni mégis mennyit ér
ha miatta meg is keseredtünk
a tisztességbe mindez belefér

Laczkó Vass Róbert, 2017.

 

Hírek

Évadot zárt a Nyitott szemmel-projekt

'19 máj. 24

2019 05 23 paradicsomNyitott800 01“Táblás házzal” zárta hetedik évadját a Györkös Mányi Albert Emlékház Nyitott szemmel című világjáró sorozata. A 2019. május 23-án szervezett beszélgetés vendége László Judit, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori főügyelője volt, aki hawaii emigrációban élő magyarként választott hazáját mutatta be az érdeklődőknek. 

Mióta James Cook brit királyi haditengerész, minden idők legeredményesebb felfedezője 1778-ban megpillantotta Oahu szigetét, sokat változott az elszigetelt csendes-óceáni paradicsom arculata. Hawaii polinéz királyságból köztársaság, bevándorlók célországa és az Amerikai Egyesült Államok 50. tagországa lett. Ez az egyetlen szövetségi állam, amelynek van királyi palotája, de nincs nyári időszámítása, noha trópusi éghajlata és nagyszerű strandjai vonzóvá teszik a turizmus számára. Mindenki hallott már Pearl Harbour-ról, a verőfényes Waikikiről és a szigetcsoport vulkánjairól, de arról, hogy milyen a hétköznapi élet a paradicsomban, László Judit mesélt, aki a legélhetőbb amerikai nagyvárosból, Honoluluból repült haza Kolozsvárra.

A szervezők a beszélgetés végén bejelentették, hogy a 10. Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába illeszkedve rendkívüli kiadással jelentkeznek, amelyen immár hagyományos módon a Nyitott szemmel c. könyvsorozat ötödik kötetét is bemutatják az Exit Kiadó gondozásában és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával. 

Hírek,Kiadványok

Bejegyzés navigáció

← régebbi bejegyzések
Újabb bejegyzések →

© 2026 Laczkó Vass Róbert. Minden jog fenntartva. web design & fejlesztés BirdCreation.com által.