Az 1956-os forradalom és szabadságharc 13-14 napja röplapok, plakátok, falragaszok, újsághírek elemzésével is rekonstruálható. A mostoha sorsú töredékekből kibontakozó történelem elsősorban áldozatokról és feledésbe merült, névtelen hősökről szól. Incze Gergely Katalin „talált” kincsei dalszövegekké lettek: zenét szerzett hozzájuk, Laczkó Vass Róbert színművész pedig Te pesti srác… címmel zenés előadóestté alakította az értékes dokumentumanyagot. A rendhagyó történelemórát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Szilágysomlyói Szervezetének meghívására  három évvel a kolozsvári bemutató után, 2019. november 10-én este 18 órától tekinthette meg a somlyói közönség. A teltházas előadás a 2019-es sorozat lezárásaként, a zilahi és budapesti előadások után jöhetett létre.

„… 1956 forradalmának a sajtó, a rádióadások mellett a röplap és a plakát a legfontosabb hétköznapi dokumentuma és sokaknak arról a történelmi erejű 12 napról talán az egyetlen féltve őrzött kincse, emléke. Ezt a feltevést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a forradalom leverését követően a hatalom szigorúan tiltott dokumentummá nyilvánította, meglévő »hivatalos« példányait a levéltárakban zárolt anyagként kezeltette. Éberen őrködött azon, hogy a későbbi nemzedékek, az utókor ne ismerhesse meg ezeken a dokumentumokon keresztül sem 1956 októberének igazi lényegét…” (Kopácsi Sándor)

Az előadóest alapjául szolgáló szövegek többsége korabeli falragasz, újsághír, röplapokon terjesztett irodalmi alkotás. Szerzőik forradalmárok, a szabadságharcot támogató értelmiségiek, száműzöttek, börtönre vagy halálra ítéltek, áldozatok: Eörsi István, Gérecz Attila, Ferencz Lajos, Füst Milán, Heltai Jenő, Jobbágy Károly, Kalotay Mária, Máté Imre, Páskándi Géza, Puskás Attila, Szegő Zsuzsa, Szentkuti Ferenc, Tamási Lajos, Tollas Tibor, Túrmezei Erzsébet, Wittner Mária, valamint számos, a névtelenség homályában maradó ’56-os. A dalszövegek némelyikét emigrációba kényszerült szerzőik személyesen ajánlották a zeneszerző figyelmébe.

Tisztelet a hősöknek!

A Kolozsvári Magyar Opera 2019. október 30-án hosszabb kihagyás után ismét műsorra tűzi Giacomo Puccini remekművét, a Pillangókisasszonyt. Sarah Ban Breathnach szerint “a nagyszerű olasz zeneszerző, Giacomo Puccini bevallotta, hogy a Pillangókisasszony című operát Isten diktálta neki, ő csak eszköz volt, aki papírra vetette, majd átadta a nagyközönségnek.” (Egyszerű bőség – Simple Abundance, 1995.)

Vincent Liotta, az előadás rendezője a műről így nyilatkozott: ,,A Pillangókisasszony akkor íródott, amikor Európát és Amerikát elbűvölte minden, ami a távoli Japánból származott. A színes faházikók, a viselet, a szokások – minden különleges volt és varázslatos. Természetesen, mint minden egzotikus kultúra esetében, ezt a nyugati ember a saját szemén keresztül látta, a nyugati gondolkodásmódnak megfelelően. Ez a Japánról alkotott kép inspirálta az alkotókat és végül Puccinit, aki feldolgozta a cselekményt és operát komponált belőle”.

A címszerepben Boross Csilla szopránt, a Magyar Állami Operaház énekesét, Pinkerton kapitány szerepében  Pataki Adorján tenort, Sharples konzul szerepében Balla Sándor baritonistát, Suzuki szerepében a debütáns Veress Orsolya mezzoszopránt, Goro házasságközvetítő szerepében pedig Laczkó Vass Róbert baritont, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét láthatja-hallhatja a közönség. Az előadás karmestere Jankó Zsolt, rendezője pedig Vincent Liotta (USA).

Részletek: magyaropera.ro

Pálfi Csaba Sándor kritikája a bemutatóról: Olaszul Kolozsvárt, Művelődés, 2004.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 13-14 napja röplapok, plakátok, falragaszok, újsághírek elemzésével is rekonstruálható. A mostoha sorsú töredékekből kibontakozó történelem elsősorban áldozatokról és feledésbe merült, névtelen hősökről szól. Incze Gergely Katalin „talált” kincsei dalszövegekké lettek: zenét szerzett hozzájuk, Laczkó Vass Róbert színművész pedig Te pesti srác… címmel zenés előadóestté alakította az értékes dokumentumanyagot. A rendhagyó történelemórát a Szilágy Megyei Művészeti és Művelődési Központ szervezésében három évvel a kolozsvári bemutató után, 2019. október 30-án este 18 órától tekintheti meg a zilahi közönség.

„… 1956 forradalmának a sajtó, a rádióadások mellett a röplap és a plakát a legfontosabb hétköznapi dokumentuma és sokaknak arról a történelmi erejű 12 napról talán az egyetlen féltve őrzött kincse, emléke. Ezt a feltevést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a forradalom leverését követően a hatalom szigorúan tiltott dokumentummá nyilvánította, meglévő »hivatalos« példányait a levéltárakban zárolt anyagként kezeltette. Éberen őrködött azon, hogy a későbbi nemzedékek, az utókor ne ismerhesse meg ezeken a dokumentumokon keresztül sem 1956 októberének igazi lényegét…” (Kopácsi Sándor)

Az előadóest alapjául szolgáló szövegek többsége korabeli falragasz, újsághír, röplapokon terjesztett irodalmi alkotás. Szerzőik forradalmárok, a szabadságharcot támogató értelmiségiek, száműzöttek, börtönre vagy halálra ítéltek, áldozatok: Eörsi István, Gérecz Attila, Ferencz Lajos, Füst Milán, Heltai Jenő, Jobbágy Károly, Kalotay Mária, Máté Imre, Páskándi Géza, Puskás Attila, Szegő Zsuzsa, Szentkuti Ferenc, Tamási Lajos, Tollas Tibor, Túrmezei Erzsébet, Wittner Mária, valamint számos, a névtelenség homályában maradó ’56-os. A dalszövegek némelyikét emigrációba kényszerült szerzőik személyesen ajánlották a zeneszerző figyelmébe.

Tisztelet a hősöknek!

Erdély Európa egyik legsokszínűbb kulturális tere, ahol több nép, nemzet és vallás él együtt évszázadok óta. Nekünk, magyaroknak Karácsony Benő, Tamási Áron és Kányádi Sándor gazdag világa ez, magyaroké, székelyeké és magyar zsidóké egyaránt, hiszen ne feledjük: az erdélyi zsidók elsősorban magyaroknak vallották magukat, zsidó magyaroknak. Az egykoron itt élt és innen elüldözött zsidók emléke előtt is tiszteleg az 5. Kolozsvári Zsidó Napok, amely nem pusztán művészeti, zenei, színházi rendezvénysorozat, hanem egyben tisztelgő főhajtás is az erdélyi magyar zsidóság emléke és hagyománya előtt

Az rendezvénysorozat 3. napja, október 26. a közelmúltban elhunyt Kányádi Sàndor költő, műfordító és Janovics Jenő, a kolozsvári magyar nyelvű színjátszás és filmkészítés emblematikus alakja köré szerveződik. 

Az Ungváron született, és Kolozsváron elhunyt Janovics Jenő (1872-1945) a magyar filmgyártás egyik úttörője volt, aki megálmodta és megteremtette a kolozsvári filmgyártást. A filmet mint műfajt igazi művészetnek tekintette, témáit elsősorban a magyar dráma és költészet klasszikusai közül válogatta. Öt év alatt hetvenkét játékfilmet gyártott, irányítása alatt kezdte rendezői karrierjét a világhírű Korda Sándor, nála kapta első nagyszabású feladatait Kertész Mihály. A Kolozsvári Nemzeti Színház korszakos jelentőségű igazgatójaként is országos hírnevet szerzett, hiszen hagyományhű, de minden újdonságra nyitott szemléletével, és a budapesti színházakétól eltérő műsorpolitikájával az egész szakma elismerését elnyerte. A filmvetítéssel egybekötött délutánon 15 órától Zágoni Bálint rendező, forgatókönyvíró, producer emlékezik meg Janovics Jenő munkaságáról. Közreműködnek: Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész, aki két némafilmet a Fekete Mihály által rendezett Mételyt és a Világrémet kíséri zongorán. Helyszín: Bulgakov Kávéház – Virág-Búza utca 17. 

19.00 órától Laczkó Vass Róbert és Szép András nagysikerű közös szerői és előadóestjét tekinthetik meg az érdeklődők. A néma hang, amit ki kell ejtenünk – Kányádi Sándor emlékezete c. produkciónak hagyományosan Vallásszabadság Háza ad otthont.

Bő egy éve hunyt el Kányádi Sándor, akinek verseit – természetükből adódóan – évtizedek óta társítják zenével, különféle dallamokkal. Legismertebb költeményei szinte muzsikáért kiáltanak, talán verseinek zeneisége az, ami miatt olyannyira népszerűvé váltak. A kisebbségi erdélyi magyarság népéletéről mesél képgazdag, megejtő verseiben, azokról, akik között a máramarosi zsidók is éltek, ameddig élhettek. Az ő népköltészetüket ő szólaltatta meg magyarul, olyan bensőséges szeretettel, ahogyan az ember csak a saját múltjáról tud beszélni: ő írta vissza a kiszakítottakat és meggyilkoltakat az erdélyi magyarság életébe. Ő engedte haza az „egyszervolt”, „kis zsidókat” eltűnt világukba és a magyar emlékezetbe.

Az 5. Kolozsvári Zsidó Napok további rendezvényeiről a hatartalankultura.hu ad tájékoztatást. A programokon a részvétel ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Szervezők:
Kolozsvár Társaság, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), Határtalan Kultúra program

Támogatók:
Külgazdasági és Külügyminisztérium, Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa

Partnerek:
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, Tranzit Alapítvány, Bulgakov Kávéház, Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség, Kolozsvári Zsidó Hitközség.