A Petőfi-bicentenárium eseménysorát követően 2024-ben is folytatódik Laczkó Vass Róbert színművész és Székely Norbert zongoraművész nagysikerű Petőfi live! – Egy vidám hangú vándorszínész ügyes-bajos dolgai c. előadásának erdélyi körútja.

A eredeti kompozíciókkal készült előadás ősbemutatóját Nagybányán, a Városi Színházban tartották az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére szervezett március 15-i ünnepségek díszelőadásaként 2022-ben, azóta Erdély-szerte folyamatosan játsszák, de bemutatkoztak már a hollandiai Hágában, valamint a németországi Hannoverben, Hamburgban és Hagenben is.

Folyó év március 15-én, pénteken 13 órától a torockói Duna-Házban, 18 órától pedig Borszéken lépnek fel az alkotók. Előadásuk az 1848-49-es forradalom é szabadsághar tiszteletére szervezett emlékünnepségek keretén belül látható. Szervezők: Torockói Unitárius Egyházközség, Sebes Pál Általános Iskola, Torockó Község Önkormányzata, Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., valamint Borszék Város Önkormányzata és a borszéki RMDSZ.

Ez a sorozat 43. és 44. előadása.

Az előadás szinopszisa:

Magyar ember ha Költőt emleget, Petőfi Sándorra gondol, erre a lobbanékony, szenvedélyes, rapszodikus ifjúra, aki ízig-vérig a romantika gyermeke. Költészete közérthető és szorosan összefügg az életével, a maga korában ezért is hatott annyira újszerűen. Találóan jegyezte meg Pintér Jenő irodalomtörténész, hogy „…a magánéletét rejtegető, tekintélyt tartó, régi költőtípus helyett előlépett a vidámhangú vándorszínész és elmondta ügyes-bajos dolgait.”

Születésének 200. évfordulóján bátran elmondhatjuk: Petőfi világirodalmi rangú életműve kiállta a próbát. Életpályája pusztán verseiből is megismerhető, éppen ezért Petőfi live! című verses-zenés előadóestünk során mi is arra törekszünk, hogy a Költőt kizárólag a saját hangján szólaltassuk meg, természetesen a magunk eszközeivel. Mi nem csak a forradalmárt látjuk benne, de kifejezetten arra törekedtünk, hogy szubjektív Petőfi-portrénk minden korosztály számára felismerhető legyen.

Plakátterv: Könczey Elemér

Fotó: Vakarcs Loránd

“Vershangversennyel” jelentkezik 2024. február 29-én a Kolozsvári Magyar Opera színpadán Csergő Domokos zeneszerző, perkúcióművész és Laczkó Vass Róbert színművész, aki az est szövegírója és énekese is egyben. A szimfonikus zenekarra komponált művek szerteágazó stíluskirándulásra invitálják a közönséget, miközben sajátos értelmezési keretet kínálnak az elhangzó dalszövegeknek. Az est látványvilágának hangsúlyos eleme a videografika, Török Ádám munkája. 

Részletek: magyaropera.ro  

Jegyek: eventbook.ro

Kezdetben volt a dal, az pedig az embernél volt, és az ember maga volt a dal. A metrum szükségszerűség, mióta megszelídült az ember, és rájött, hogy a szívritmus ütemei, hovatovább a zavara szerint összeütögetett fadarabok, csapkodó tenyerek, dobogó lábak és ringatózó csípők mellé szervesen illeszkedik a lelke legmélyéről előpréselődő szenvedély, amely szótagokká, szavakká, “rímes furcsa játékká” rendeződik össze. A dal hozzátartozik az anyaméhben szerzett őstudáshoz, akár a lélegzés ösztöne. Ez az egyetlen kánon.

Hallgasd meg a Paripa-dalt!

Székelyudvarhelyen született, 1930. augusztus 25-én. Szakmai tanulmányait Kolozsváron végezte 1949 és 1953 között, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Alapító tagja és vezetője volt a Nagybányai Állami Színház magyar tagozatának, a társulat Szatmárnémetibe költözése után pedig a Szatmári Állami Magyar Színház (később Északi Színház) tagja, 1960 és 1969 között igazgatója. 1977-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, örökös tagja. Később a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata is örökös tagjává avatta.

A 20. század második felének egyik legmarkánsabb erdélyi magyar színészegyénisége. 1990 után a kolozsvári magyar nyelvű színészképzés egyik újraindítója, éveken át a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színházi Tanszékének tanára. Emlékezetes alakításai között az egyetemes drámairodalom nagy szerepeinek egész sorát találjuk. Az ő nevéhez fűződik például John Osborne Dühöngő ifjúságának első romániai bemutatója (Jimmy Porter). Jelentős alakításait román és magyar filmekben egyaránt láthatjuk, többek között a Liviu Ciulei rendezte Akasztottak erdejecímű kétrészes filmeposzban, amely az 1965-ös cannes-i filmfesztiválon az egyik legjobb alkotásnak bizonyult. A kétezres évek második felétől kezdődően fokozatosan visszavonult, 2008 óta nem vállalt fellépéseket.

Mindörökké jelenidőben címmel a kolozsvári Szabadság napilap hasábjain Laczkó Vass Róbert színművész, Csíky András tanítványa egy korábbi írásával és Metamorfosis című, Csíky Andrásnak ajánlott versével búcsúzik.

A magyar kultúra napjának apropóján különleges beszélgetéssel jelentkezett a budapesti HIT Rádió Háttérben című beszélgetős műsora, melyben Fekete Rita műsorvezető vendége Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze, a Kolozsvári Magyar Opera munkatársa, költő, műsorvezető volt, aki a stúdióbeszélgetés beharangozója szerint “szabad idejében az erdélyi közösségeket járja, hogy az általa szerkesztett irodalmi műsorokkal a magyarokat táplálja.” Túlélhet-e az erdélyi magyarság a határon túl? – teszi fel a provokatív kérdést a műsorvezető, s egyben arról érdeklődik: hogyan látják az erdélyi magyarok Budapestet és az anyaországot? A beszélgetésben szó esik a kolozsvári színházi életről, a hitről, mint megtartó erőről, és arról: hogyan jelennek meg a közéleti kérdések a színpadon, illetve milyen szerepe van a kultúrának a határ két oldalának összekötésében? 

A stúdióbeszélgetés felvétele Fekete Rita youtube-csatornáján teljes egészében megtekinthető!