A Petőfi-bicentenárium eseménysorához kapcsolódva Nyárádszeredában és Gyergyóremetén folytatódik Laczkó Vass Róbert színművész és Székely Norbert zongorista nagysikerű Petőfi live! – Egy vidám hangú vándorszínész ügyes-bajos dolgai c. előadásának erdélyi körútja. A eredeti kompozíciókkal készült előadás ősbemutatóját Nagybányán, a Városi Színházban tartották az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére szervezett március 15-i ünnepségek díszelőadásaként 2022-ben, azóta Erdély-szerte folyamatosan játsszák, de németországi magyar egyesületek meghívására bemutatkoztak már Hannoverben, Hamburgban és Hagenben is.
Március 14-én, kedden az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett ünnepségek előestéjén 17 órától Nyárádszeredában lépnek fel az alkotók a helybeli Kultúrotthonban.
Március 15-én délután 13 órakor a gyergyóremetei Balás Gábor Művelődési Ház nagytermébe várják az ünneplő közönséget. A Petőfi live! 25. előadása a bemutató első évfordulója is egyben.
További előadások március második felében Szinérváralján, Margittán és Parajdon várhatók.
Az előadás szinopszisa:
Magyar ember ha Költőt emleget, Petőfi Sándorra gondol, erre a lobbanékony, szenvedélyes, rapszodikus ifjúra, aki ízig-vérig a romantika gyermeke. Költészete közérthető és szorosan összefügg az életével, a maga korában ezért is hatott annyira újszerűen.
Találóan jegyezte meg Pintér Jenő irodalomtörténész, hogy „…amagánéletét rejtegető, tekintélyt tartó, régi költőtípus helyett előlépett a vidámhangú vándorszínész és elmondta ügyesbajos dolgait.” Születésének 200. évfordulójához közeledve bátran elmondhatjuk: Petőfi világirodalmi rangú életműve kiállta a próbát. Életpályája pusztán verseiből is megismerhető, éppen ezért Petőfi live! című verses-zenés előadóestünk során mi is arra törekszünk, hogy a Költőt kizárólag a saját hangján szólaltassuk meg, természetesen a magunk eszközeivel. Mi nem csak a forradalmárt látjuk benne, de kifejezetten arra törekedtünk, hogy szubjektív Petőfi-portrénk minden korosztály számára felismerhető legyen.
Fotó: Vakarcs Loránd
Plakátterv: Könczey Elemér



Párizsba készült, ám egy váratlan lehetőség Dél-Indiába csábította Vincze László bábszínészt, aki spirituális megfontolásból két alkalommal vágott neki Tamilnádu és az advaita vallásbölcseleti rendszer felfedezésének. Tamilnádu hindu szentek és filozófusok földje, ahol az elcsendesedés és a meditáció szerves részét képezi a hétköznapi életnek. A szent hagyomány szerint Madrász környékén térítő Szent Tamás apostol szintén Tamilnáduban halt mártírhalált. Adódik tehát a kérdés: van-e spirituális kapcsolat az advaita védánta és a keresztény filozófia között? Miért mondhatta Ramana Maharshi, a legismertebb advaita bölcs, hogy Isten, vagyis Brahman legpontosabb meghatározása a Bibliában keresendő? Mi az advaita lényege és milyen tanulságokkal szolgálhat a keresztények számára? Spirituális élményei mellett „kelet varázsának” mibenlétéről faggatjuk tehát Vincze László bábszínészt 2023. március 9-én, csütörtökön este 18.30 órától a Györkös Mányi Albert Emlékház világjáró sorozatának Káoszból kibontakozó rend c. beszélgetésén. Házigazda és társszervező: Laczkó Vass Róbert.
Az előadás szinopszisa:
Jeruzsálemben minden turistáról többnyire kiderül, hogy zarándok – mondják a szentföldi látogatásokra szakosodott idegenvezetők. A szent helyek felkeresése valamennyi vallás sajátossága, de hogy mi tesz egy utazót zarándokká, arról sokan sokféleképpen vélekednek. Vajon miben rejlik a zarándoklat lényege? Megérkezni fontosabb, vagy úton lenni? Társas élmény vagy meditációs gyakorlat? Nyilvános kultuszforma vagy különleges beavatás? Vezeklés vagy felajánlás? Talán mindez együtt? Szentföldi zarándokútjuk apropóján ezeket a kérdéseket próbáljuk megválaszolni Balázs Attila lelkipásztorral és Ferencz Zsolt újságíróval, akik adományainkkal az orosz-ukrán háború árnyékában élő kárpátaljai magyarokhoz is együtt látogattak el a közelmúltban, és minden bizonnyal arról is beszámolnak majd, amiről csak szemtől szembeni kapcsolatban szerezhet valós képet az ember.
“Hogyan válik élvezetessé, szükségletté a vers? Például úgy, hogy elmélyülünk a szöveg értelmének, szavai összefűzésének csodájában. Ehhez, mondja a barátom, meg kell tudni érteni a szöveget. Valóban! Erre épp nemrég csodálkoztam rá, amikor Petőfi egykor untig ismételt verseit egy vérbeli profi előadásában hallottam egy teremnyi kamaszkorú iskolással együtt. “Laci, te, hallod-e”, “Válasszunk magunknak csillagot”, “Hát hogy mint vagytok otthon, édes Pistikám”…