Dévai árvák hozzák el a zenét Kolozsvárra abban a vígoperában, amelyet Selmeczi György Kossuth-díjas zeneszerző komponált a Kolozsvári Magyar Opera és a Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium felkérésére. A krónikás c. vígopera annak apropóján született, hogy 1819-ben Kolozsvár volt a hatodik város Európában, ahol elindult a hivatásos zeneoktatás. Az opera 150 művészét és közel nyolcvan zeneiskolás gyereket megmozgató bicentenáriumi produkciót 2019. november 17-én láthatta először a közönség. A 2019-2020-as operaévad közönségsikerének ígérkező előadást 2020 január 19-én, vasárnap 11 órakor és január 20-án, hétfőn 19 órakor tűzi műsorára ismét a Kolozsvári Magyar Opera.
A krónikás valamivel több mint egy év alatt született meg. Szőcs Margit mese-ciklusa alapján Egyed Emese költő ária- és kórusszövegeket, valamint mondókákat írt, amelyeket végül a zeneszerző formált át az operalibrettók szabályainak megfelelően. A vígopera egyik különlegeségge abban rejlik, hogy a címszereplő szövegét maga az énekes-színész, Laczkó Vass Róbert írta. Ő alakítja Donáth pásztort, aki krónikásként elmeséli a színpadon kibontakozó történetet: valamikor a „történelmi időben” Kolozsvárra – amelynek népe egyáltalán nem ismeri a zenét – menekültek érkeznek Déváról, a vár-építő nagyúr zsarnoksága elől szökve, a kolozsvári bíró pedig azzal a feltétellel fogadja be őket, hogy énekre, zenére tanítják a város népét.
A kolozsvári legendáriumot rendkívüli stílusgazdagsággal feldolgozó Selmeczi György nagy teret szentel a gyerekszereplőknek, akik felnőtt művésztársaik egyenrangú partnereivé növekednek az operaszínpadon. A zenemű stiláris végpontjai messze esnek egymástól: az opera, a daljáték, olykor a musical műfaji jellemzői is megjelennek, a bonyolult vokális és hangszeres struktúráktól egészen a dal-műfaj egyszerűbb, közvetlen intonációjáig, de feltűnik az énekbeszéd műfaja is, puszta ritmus-kombinációk kíséretével. A szerző korábbi operáihoz hasonlóan A krónikás hangzóanyagát ezúttal is a dallamos-harmonikus-tonális-modális hangvétel és egy tágas magyar népzenei háttér jellemzi. A szerző vendégszövegeket is beépített a librettóba: többek között László Noémi és Tompa Gábor verseit. A kolozsvári ősbemutató rendezését fiatal tanítványa, a budapesti Szokol Judit jegyzi.
Részletek: magyaropera.ro, maszol.ro
Január 7-én este 19 órától Maurice Ravel Pásztoróra (L’Heure espagnole) és A gyermek és a varázslatok (L’Enfant et les Sortilèges) című egyfelvonásos operáival nyitja a 2020-as esztendőt a Kolozsvári Magyar Opera. 
A 2. Székesfehérvári Zsidó Napok meghívására 2019. december 20-án a Hanuka jegyében a “királyok városába” látogatnak a Nincs egészen tegnap… előadói. A Gyergyószentmiklóstól Máramarosszigetig, Beregszásztól Budapestig számos helyszínen – főként zsinagógákban – bemutatott koncertelőadás a Kolozsvári Magyar Napok önálló rendezvényeként jött létre 2014-ben, és azonnal belopta magát az emberek szívébe. A Rumbach utcai zsinagógában a Tokos Zenekarral közösen tartott 2015-ös, teltházas est, valamint a 2017-es 20. Zsidó Kulturális Fesztiválon a budapesti Bethlen-téri fellépés után most harmadszorra látható az előadás Magyarországon. A dalok szövegeit Kányádi Sándor Kossuth- és Herder-díjas magyar költő jiddis eredetiből fordította magyarra. Ahogy a Határtalan Kultúra Alapítvány honlapján olvasható: a Nincs egészen tegnap… “Laczkó Vass Róbert színművész (Kolozsvári Állami Magyar Színház) és művésztársai közreműködésével egy elsüllyedt Atlantisz megidézése a nagy erdélyi költő segítségével, aki hazaengedte az „egyszervolt kis zsidókat” eltűnt világukba és a magyar emlékezetbe.”
Villanófényben több mint hatszáz haikuforma – Laczkó Vass Róbert ismét vállalja a nyilvánosságot és a megmérettetést. No meg saját kajánságai okán akár mások kajánkodásait – fel kell ám készülnie erre, effélére annak, aki éles szemmel-nyelvvel olyasmiket fogalmaz meg, mint amiket ez a kötet. Haikuformában, azaz tömören, röviden, a pillanatnak, mert jól tudjuk, a haiku a pillanat művészete, a perc megragadása, a pillanatny impresszió megfogalmazása. Ezúttal sokszor szentenciák mondatnak ki, és azon a bizonyos pillanatfelvételen egy-egy olyan mozdulat rögzül, amit nem az örökkévalóságnak szántak. De megtörtént, és ami egyszer megtörténhetett, annak nyoma marad az időben, a lélekben, a sorsokban.
Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész tíz éve tartó közös alkotómunkájuk zenei terméséből válogatnak. A klasszikus és kortárs magyar lírikusok műveit fókuszba állító zenés estjük címét Kassák Lajos egy verssora ihlette: Úgy lépek, mint aki zenére lép. Dalaikat a Maszek balladák, Az indiánok nem hagynak cserben minket, A Kolozsvár-film, A néma hang, amit ki kell ejtenünk c. előadsokból és más zenés projektekből válogatták. Az adventi zenés esten Bella István, Darvas Szilárd, Egyed Emese, Kassák Lajos, Kányádi Sándor, Király Lászó, Markó Béla, Orbán János Dénes, Orbán Ottó, Papp Attila Zsolt, Szálinger Balázs, Szilágyi Domokos, Szőcs Géza és az előadó Laczkó Vass Róbert versei dalszöveg formájában elevenednek meg 2019. december 14-én 18 órától a kolozsvári Vallásszabadság Háza alagsori előadótermében, a Villanófény – Haikuformák c. verseskötet bemutatóját követően. 
A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház Nyitott szemmel c. világjáró sorozatának beszélgetéseit kötetekbe foglaló könyvsorozatot mutatták be a háromszéki könyvbarátoknak 2019. december 3-án, kedden 17-órától a sepsiszentgyörgyi Kovács Libris könyvesboltban. A Köntés-kávézó feletti könyvesboltban dr. Turóczi Ildikó közreműködésével a népszerű kolozsvári beszélgető sorozat házigazdája és társszervezője, Laczkó Vass Róbert színművész beszélt a könyvsorozat létrejöttéről, kiadásának műhelytitkairól. A közreadott beszélgetések nem egyszerű útleírások vagy bakancslistás történetek, hanem sajátos tanulságokat megfogalmazó történetek, amelyek az utzások során megismert országok érdekességei, szépségei mellett az ott élő népek konfliktusaiba, életvitelük nehézségeibe is betekintést nyújtanak.