A budapesti Magyarság Háza meghívására hosszabb kihagyás után ismét műsorra kerül a szentes énekeket, népi imákat életre keltő Paraliturgia – szakrális magyar népköltészet a Kárpát-medencéből című, korábbi sorozatában Erdély-szerte nagy népszerűségnek örvendő zenés előadóest. A Kárpát-medencei szakrális magyar népköltészet ihlette előadást a 6. Kolozsvári Magyar Napokon mutatták be először a kolozsvári Szentháromság-templomban, 2015. augusztusában. Ezt követően Bonchidán a Bánffy-kastély kápolnájában, Szamosújváron, Balánbányán, Baróton, Gyergyószentmiklóson, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Gyergyóremetén, Szentegyházán, Farkaslakán és a Csíksomlyói Kegytemplomban is osztatlan sikert aratott. Rendhagyó módon a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából nyílt kiállításon, a máramarosszigeti börtönmúzeumban  is előadták 2017-ben. A templomi környezetbe megálmodott előadás ekkor lépett ki a szakrális terekből: máramarosszigeti előadásukat a börtön 45-ös cellájában 3 évig raboskodó Márton Áron püspök és rabtársai emlékének ajánlották az alkotók. 

„Szentes énekeink, népi imádságaink és az ünnepi kalendáriumhoz kapcsolódó régi hagyományaink sajátos helyet foglalnak el a magyar szellemi örökség kincsesházában. Előadóestünk több különböző síkon eleveníti meg és fogja egy csokorba szakrális népköltészetünk legszebb alkotásait: az emberi életciklust misztikus környezetben, filmszerűen pörgeti végig. Dalaink a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta tájegységére elkalauzolnak, áthallások, párhuzamok és profán ritmusok sorozatával játszadoznak. Szövegeik rendkívüli vizualitással, misztikus látomásokban bontják ki a földöntúli élményt, amelynek az egyszerű, vallásos ember az imádságban részese lehetett. Barokkos ikonográfiájuk úgy magasodik a hívő ember elé, mint a gyöngyöspatai életfa-oltár, és ugyanazt a szerepet töltik be, mint festett templomaink hézagos legendáriuma, melyet a gyönyörűség iránti vágyakozás színez jellegzetesen magyarrá” – vallják az előadók, Laczkó Vass Róbert színművész, Szép András zongoraművész és Szép Gyula Bálint szólóhegedűs.

A Magyarság Háza Galériában (1051 Budapest, Nádor u. 17.) 2024. május 20-án, pünkösdhétfőn este 19 órától kezdődő előadáson a részvétel ingyenes. Előzetes regisztráció javasolt. Kérjük regisztrált vendégeinket, hogy helyüket legkésőbb a meghirdetett kezdési időpont előtt húsz perccel foglalják el! Nem regisztrált vendégeinknek a fennmaradó szabad helyek függvényében tudunk helyet biztosítani. Helyfoglalás érkezési sorrendben. 

Ez a sorozat 16. előadása, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk! 

Részletek: magyarsaghaza.net

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet meghívására Laczkó Vass Róbert színművész ismét bemutatja Petőfi-estjét Kolozsváron. A Petőfi live! – Egy vidám hangú vándorszínész ügyes-bajos dolgai c. zenés Petőfi-portré Székely Norbert zongoraművész közreműködésével, eredeti zenével készült, ősbemutatóját pedig a nagybányai Városi Színházban tartották 2022-ben, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc március 15-i rendezvénysorozat díszelőadásaként. 

Újabb, rövidített változatú kolozsvári előadásukra 2024. május 8-án este 18 órakor kerül sor a városi a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum (Bánffy-palota) Tonitză-termében, a Magyar vagyok – Petőfi 200 című képzőművészeti kiállítás-sorozat kolozsvári megnyitójának keretében. 

Ez a sorozat 46. előadása.

Az előadás szinopszisa:

Magyar ember ha Költőt emleget, Petőfi Sándorra gondol, erre a lobbanékony, szenvedélyes, rapszodikus ifjúra, aki ízig-vérig a romantika gyermeke. Költészete közérthető és szorosan összefügg az életével, a maga korában ezért is hatott annyira újszerűen. Találóan jegyezte meg Pintér Jenő irodalomtörténész, hogy „…amagánéletét rejtegető, tekintélyt tartó, régi költőtípus helyett előlépett a vidámhangú vándorszínész és elmondta ügyesbajos dolgait.” Születésének 200. évfordulóján is túl, bátran elmondhatjuk: Petőfi világirodalmi rangú életműve kiállta a próbát. Életpályája pusztán verseiből is megismerhető, éppen ezért Petőfi live! című verses-zenés előadóestünk során mi is arra törekszünk, hogy a Költőt kizárólag a saját hangján szólaltassuk meg, természetesen a magunk eszközeivel. Mi nem csak a forradalmárt látjuk benne, de kifejezetten arra törekedtünk, hogy szubjektív Petőfi-portrénk minden korosztály számára felismerhető legyen.