Csemiczky Miklós, Orbán György, Selmeczi György és Vajda János műveinek tolmácsolásával vette kezdetét 2024. augusztus 16-án a Kárpát-medence egészét átfogó, a magyar keresztény ökumenét és a zene egyházi és közösségi funkcióit kiemelten képviselő, magas művészi tartalmú Magyar Egyházzenei Biennálé második kiadása. A kolozsvári Szentháromság-templomban zajló nyitó hangversenyt Potyó István karnagy és Selmeczi György zeneszerző vezényelték.
Vajda János Néri Szent Fülöpről szóló Il Buffone di Dio című kantátájának olasz nyelvű szövegét Laczkó Vass Róbert színművész tolmácsolásában hallhatták magyarul az érdeklődök. Elhangzott a szent egyetlen fennmaradt szonettjének magyar nyelvű fordítása is, melyet a színművész a kantáta ősbemutatójára készített és a zeneszerzőnek ajánlott.
Augusztus 20-án, Szent István napján, a magyar államalapítás ünnepén 19 órától a kolozsmonostori apátsági templomban (Kálvária-templom) más szrezők művei mellett Andorka Péter Szent Imre-miséjét (Missa Tertia) mutatják be a Biennálé közönségének. A mise tételei közt Kosztolányi Dezső Szent Imre-himnuszai hangzanak el Selmeczi Boglárka és Laczkó Vass Róbert tolmácsolásában.
Egy éve sincs, hogy a Szamos-parti színpadon bemutatásra került Andrew Lloyd Webber és Tim Rice 1970-es alkotása, a Jézus Krisztus szupersztár. A Magyar Unitárius Egyház és a kolozsvári Vallásszabadság Háza Mit keres Pilátus a krédóban? címmel kerekasztal beszélgetést szervez a 15. Kolozsvári Magyar Napok eseménysorában, melyre három, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközséghez valamilyen formában kötődő alkotót szólaltat meg a kolozsvári bemutató jelentőségéről. Koppándi Júlia moderátor vendégei Laczkó Vass Róbert színművész, valamint Varga Attila és Varga János énekművészek lesznek. 
“Vershangversennyel” jelentkezik a 15. Kolozsvári Magyar Napok eseménysorában Csergő Domokos zeneszerző, ütőhangszerművész és Laczkó Vass Róbert színművész, aki az előadás szövegírója és énekese is egyben. Az eredetileg szimfonikus zenekarra komponált és a Kolozsvári Magyar Opera eredeti művek szerteágazó stíluskirándulásra invitálják a közönséget, miközben sajátos értelmezési keretet kínálnak az elhangzó dalszövegeknek. Az est látványvilágának hangsúlyos eleme a videografika, Török Ádám munkája.
Egy hétig, folyó év július 12-ig látható még a kolozsvári Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Galériában Laczkó Vass Róbert színművész Laterna magica divina című fotótárlata. A június 17-én, kedden nyílt fotókiállítást dr. Farkas György egyetemi oktató, fotográfus és dr. Bodó Márta egyházi újságíró, főszerkesztő ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.
Zártkörű rendezvényen, a Fehér megyei Torockón látható utoljára ebben az évadban Laczkó Vass Róbert színművész legrégibb, folyamatosan játszott előadóestje, a Régi Magyar Cabaret. Ősváltozata közvetlenül az ezredforduló után készült, azóta számos erdélyi településen láthatták az érdeklődők Székelyudvarhelytől Kolozsvárig, Brassótól Nagyváradig, Vajdahunyadtól Máramarosszigetig – legutóbb pedig már Budapesten (Magyarság Háza), valamint a németországi Augsburgban is.
Könnyed humorú sanzonokba, szellemes kabarédalokba csomagolt kortörténeti keresztmetszetet ígér a 20. század első pár évtizedének rangos magyar dalszerzőit megidéző, Régi Magyar Cabaret című előadóestjével Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész, akit Szép András zongoraművész kísér majd. Műfaji meghatározása szerint az előadóest „zenés konferansz”, valahol félúton a one-man-show és a leckeelőadás között, ezzel pedig az orfeumok világának népszerű figuráját, a konferansziét jeleníti meg, ugyanakkor a magas művészi színvonalon, irodalmi igényű szövegekre komponált pesti dal előtt tiszteleg. Székelyudvarhelytől Kolozsvárig, Brassótól Nagyváradig, Vajdahunyadtól Máramarosszigetig számos erdélyi településen bemutatták már zenés estjüket, majd hosszabb kihagyás után Budapesten is bemutatkoztak a Magyarság Háza műsorrendjében.