Antal Katalin beszámolója, Szilágysági Szó, szilagysagiszo.ro

“A szépet szebbé, a meghittet meghittebbé varázsolta Laczkó Vass Róbert színművész és Nagy Gergő zongoraművész előadóestje, az Egyszerű szerelmes ének. Eisikovits Mihály régen vagy sosem hallott szerzeményeinek bemutatásával vendégeink elmondásaik szerint adósságot törlesztettek egy ízig-vérig 20. századi kolozsvári zeneszerzővel szemben, olyan költők műveit szólaltatva meg, mint Acsai Roland,  Ady Endre,  Bella István,  Brassai Viktor,  Farkas Árpád,  Hervay Gizella, Horváth István,  Jánky Béla,  József Attila,  Kányádi Sándor,  Kenéz Ferenc,  Kiss József,  Király László,  Kosztolányi Dezső, Kovács András Ferenc, Majtényi Erik, Radnóti Miklós, Salamon Ernő, Szemlér Ferenc, Szentimrei Jenő, Szőcs Kálmán és Laczkó Vass Róbert. Eisekovits műveivel a szerelem árnyalatainak szétszálazására vállalkoztak, ugyanakkor a színművész vallomásából az is kiderült, hogy a szerzemények összeválogatásakor saját érzelmei, tapasztalatai, vágyai vagy akár csalódásai adták a vezérfonalat. Talán ez tette annyira hitelessé, élvezhetővé az előadást, hisz olyan érzelem került megszólaltatásra, amelyet a teremben ülők mindegyike fiatal, középkorú, idősebb kivétel nélkül átélt valamikor.

A könyvbemutató során Laczkó Vass Róbert a Nyitott szemmel kötetek, a Felix Culpa, valamint a Szonettek a Kálváriára szerzője, Kovács Tündével beszélgetve írásairól, őszintén megmutatta a színész mögötti emberi érzéseit, gondolatait, még gyerekkori élmények, emlékek is színezték beszámolóját. Egy este alatt megismerhettük Laczkó Vass Róbertet, a színészt, az énekest, a költőt (igaz nem vallja magát annak) és az embert. Megismertük és megszerettük. Hogyne viszonyulnánk így ahhoz, aki legdrágább értékünket, anyanyelvünket, kultúránkat, költészetünket ilyen lelkesen, fáradhatatlanul osztja-hordja-hinti szerteszét.

Hogy mivel maradtak a szilágycsehiek az este után? A bizonyossággal, hogy a világon nekünk vannak a legszebb költeményeink, a legértékesebb szerzőink, volt miért, van miért és lesz miért megünnepelni jövőre és azután is a magyar költészet napját.”