Beszélgetősorozatunk Afrika-történeteinek torokszorító vetületeit rendszerint ellensúlyozza valamilyen személyes tapasztalás kedélye, humora, mindenhol ott ágaskodnak az egyszerű, de feltörekvő szándékok és a mosolygó gyermekarcok. Így volt ez Halmen Balázs, Somai László, Turóczi Ildikó vagy Csibi Márti esetében is. A Nyitott szemmel visszatérő vendégének, Kiss Olivér újságíró-bloggernek a csádi történeteit hallgatva ezúttal olyan Afrika képe bontakozik ki előttünk, amelyről nehezen akarunk tudomást szerezni. A szembesülés, a szembesítés kényszere áll a csádi menekülttáborokban tapasztalható életkörülmények bemutatásának szándéka mögött, ahol a túlélés alapfeltételei gyakran a megélhetés elégtételét is jelentik. Huszonegyedik századi tragédiákról és az újrakezdés lehetőségeiről való gondolkodás indokolja Valahol Afrikában című, a Györkös Mányi Albert Emlékházban 2019. április 25-én, csütörtökön 18.30 órától sorra kerülő beszélgetésünket. Az est házigazdája Laczkó Vass Róbert, aki egyben a sorozat társszervezője is.
Hírek
Áprilisban is Ravel-operák a sétatéri színpadon
Tompa Gábor rendezésében a Kolozsvári Magyar Opera továbbra is műsoron tartja Maurice Ravel Pásztoróra és A gyermek és a varázslat című egyfelvonásos operáit. Az újabb előadásra április 18-án, csütörtökön este 7 órától kerül sor. Vezényel Selmeczi György Kossuth-díjas karmester, zeneszerző. Az előadásra jegyek vásárolhatók az intézmény jegypénztárában, valamint online az eventbook.ro weboldalon.
Tompa Gábor rendező szerint Maurice Ravel egyfelvonásosai sajátos megjelenési formái a Feydeau-i dramaturgiának. “A Pásztoróra gyakorlatilag groteszk vaudeville, miközben sok az önéletrajzi elem is van benne, míg A gyermek és a varázslat egyfajta szürrealista látomás. Úgy próbáltam összefogni a két operát, hogy mindkettő bizonyos értelemben a gyereknek látomása és álma legyen.”
Maurice Ravel a francia zenekultúra egyik alapvetése – fogalmaz Selmeczi György, az előadás karmestere. “Nem véletlenül tartjuk a hangszerelés legnagyobb mesterének, ő valóban ínyenc módjára merül el a hangszín-változatosság halmozásában. Valóságos geométer, a szerkezeti szimmetria megszállotja.”
Bővebben: magyaropera.ro
EMKE-díjak 2019-ben
Nyilvánosságra hozta idei díjazottjainak névsorát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). A díjátadó gálára április 13-án, szombaton délután 3 órától kerül sor Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, ezt megelőzően, délelőtt 11 órától ugyanott zajlik az EMKE éves közgyűlése, olvasható a sajtóhoz eljuttatott közleményben.Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Laczkó Vass Róbert színművész, előadóművész részére – szerteágazó kultúrafenntartó, közösségformáló és -megtartó fáradhatatlan tevékenységéért – 2019-ben gr. Bánffy Miklós-díjat adományoz.
Bővebben: szabadsag.ro, kolozsvariradio.ro, huntheater.ro
Egyszerű szerelmes ének és könyvbemutatók Szilágycsehben
József Attila születésnapjához, a magyar költészet napjához kapcsolódva Szilágycsehben vendégszerepel az Eisikovits Mihály zeneszerző elfeledett szerzeményeit bemutató Egyszerű szerelmes ének c. zenés előadóest, melyre 2019. április 15-én este 18.30 órai kezdettel kerül sor a szilágycsehi Magyar Ház előadótermében.
Eisikovits Mihály (Max Eisikovits) zeneszerző munkássága szorosan összefonódik az egykori Magyar Művészeti Intézet, a Kolozsvári Magyar Színház és Opera, valamint a Gheorghe Dima Zenekonzervatórium nevével. Első nyilvános szerzői estjén, 1933-ban Ady-dalokkal jelentkezett, érdeklődése azonban a klasszikusok – Ady Endre, Radnóti Mikós, József Attila – mellett erdélyi kortársainak munkásságára is kiterjedt, köztük olyanokra is, akik a magyar zsidó identitás hordozóiként sajátos hangon szólaltak meg költészetükben. A gyergyói Salamon Ernő költészetének például dalciklust szentelt, akinek a tollából előadóestünk címadó verse is származik. Eisikovits érzékenyen válogatott, amikor dalokat komponált, és a műfaj hagyományai szerint elsősorban a szerelem árnyalatainak szétszálazására vállalkozott. Régen vagy sosem hallott szerzeményeinek bemutatásával adósságot törlesztünk egy ízig-vérig 20. századi kolozsvári zeneszerzővel szemben. Az előadóest költői: Acsai Roland, Ady Endre, Bella István, Brassai Viktor, Farkas Árpád, Hervay Gizella, Horváth István, Jánky Béla, József Attila, Kányádi Sándor, Kenéz Ferenc, Kiss József, Király László, Kosztolányi Dezső, Kovács András Ferenc, Majtényi Erik, Radnóti Miklós, Salamon Ernő, Szemlér Ferenc, Szentimrei Jenő, Szőcs Kálmán, valamint az előadó, Laczkó Vass Róbert színművész. Zongorán kísér Nagy Gergő zongoraművész.
Az előadást követően Szilágycsehben is bemutatjuk az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházban zajló világjáró sorozatunk, a Nyitott szemmel c. nagysikerű projekt beszélgetőkönyveit, valamint a Felix culpa és Szonettek a Kálváriára című versesköteteket.
Bővebben: emke.ro
Las meninas – országos bemutató a sétatéri színpadon
Diego Velázquez spanyol festő műhelyébe és ultolsó nagy alkotói korszakának vívódásaiba nyújt betekintést Ernesto Anaya Las meninas (Az udvarhölgyek) című drámája, melyet a Kolozsvári Állami Magyar Színház 2019. március 29-én mutat be Andrei Măjeri rendezésében. Velázquez azonos című festményének szereplői kilépnek a képkeretből, mintegy föllebbentve a fátylat a világhírű mestermű kulisszatitkairól. A vívódó mester és a szeszélyes infánsnő huzavonája számos titkot fed fel a 17. századi spanyol királyi udvar szokásairól, intrikáiról,
élteviteléről, melynek áporodott miliőjét az udvarhölgyek suttogó, csacsogó világának szemszögéből ismerjük meg.
“Egy olyan történelmi közegben, melyet átsző a fikció, és amely hanyatlása előtti csúcspontját éli, az elképzelhető legnagyobb hóbort a halhatatlanság utáni vágy. Úgy tűnik, egy zseniális festmény az egyetlen kiút. Csakhogy a főhős – és mindenki célpontja –, Diego Velázquez szerint másképp kell kivívni az utókor tiszteletét. Lemond festői állásáról (ezt akkoriban nem tekintették művészetnek) és komoly munkát keres; a palota intézője lesz, ahol aztán évekig várja, hogy valami fontos feladatot kapjon. Az infánsnő és társai arra vágynak, hogy megörökítsék őket egy festményen, amely „szebb legyen a Mona Lisánál”. Így aztán a két világnézet folyton összeütközésbe kerül, hol tragikus, hol komikus, hol meg parodisztikus hangulatban.” (Andrei Măjeri)
Bővebben: huntheater.ro
Varázslatos hangszerek az iskolában – Iskola másként
Három előadásban hatszáz kolozsvári kisiskolás kapcsolódhat be 2019. március 28. és április 1. között az Apáczai Csere János Elméleti Líceum, a Báthory István Elméleti Líceum, valamint a János Zsigmond Unitárius Kollégium rendezvénytermeiben a világutazó Jancsi pásztorfiú és a Varázslatos hangszerek történetébe, melynek előadói, a népszerű Tokos zenekar és Laczkó Vass Róbert színművész László Noémi költő “zenemeséjét” mutatják be a gyerekközönségnek, interaktív módon. A különféle fafúvós, húros-vonós, húros-pengetős vagy ütős hangszereket a Tokos zenekar tagjai, Tókos Csongor-Attila, Vajas Albert, Szép Gyula-Bálint, Tóth Adorján-Márton és Gergely Elek szólaltatják meg. Az előadás iskolai bemutatóit a Hagyományok Háza erdélyi hálózata támogatja.