Ugrás a tartalomhoz

  • Hírek

  • Bio

  • Galéria
    • Színház
    • Opera
    • Pódium
    • Közélet
    • Privát

  • Műhely
    • Fotók
    • Írások
    • Kiadványok

  • Sajtó

  • Kontakt

Hírek

  • Hu (hu)Hu
  • Ro (ro)Ro
  • En (en)En

Kányádi-est Szászrégenben

'19 nov. 30

2019 08 17 kanyadi800 01November 30-án este 18 órától a közismert alkotópáros, Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész a szászrégeni DIO-házban is bemutatják nagysikerű Kányádi-estjüket. A néma hang, amit ki kell ejtenünk c. zenés előadóest a Kemény János Művelődési Társaság meghívására érkezik a Maros megyei városba.

Miért éppen a költőktől várnátok barokkosan billegő és jóltáplált vigaszt, mikor a Miatyánk egy-két aszkéta igéjével is évekig elvagytok? – szegezi nekünk a kérdést Kányádi Sándor, miközben pontosan tudja, hogy a legbelül sarjadó-kapaszkodó szavak ugyanúgy gondozásra szorulnak, mint a mostoha sorsra jutott “örmény kert, zsidó sor, magyar telek” – és velük együtt a szokásból kiment énekek. A néma hangot, amely ott bujkál mindannyiunk lelkében, tiritarka transzilvanizmusunk és huszadik század végi félelmeink foglalják hasonlatokba, metaforákba, hexameterbe vagy ősi felező nyolcasokba: versbe, amit mondani – s miért ne: énekelni kell! Nyomra lel a szó, a dallam, kötése köt oldhatatlan – összegez a költő, s ezzel a csapásirányt is meghatározza, amelyet követnünk kell előadásunkban! Reméljük, legújabb szerzői- és előadóestünket ugyanazzal a szeretettel fogadja közönségünk, mint amilyennel mi visszük pódiumra a Kányádi-életmű keresztmetszetét. 

Hírek

Pécsre látogatnak a Jeruzsálem, kedvesem… előadói

'19 nov. 26

Koncert-másolatHéber nyelvű istenes énekek, majdnem feledésbe merült jiddis nyelvű kuplék, huszadik századi örökzöld szerzemények, musical-betétek és filmdalok, a szakrális és profán zsidó énekművészet gyöngyszemei elevenednek meg Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész előadásában. Az elmúlt évek munkái során egymásra hangolódott két alkotó Jeruzsálem, kedvesem… című dalestjükben arra keresik a választ, hogy mi az a láthatatlan erő, amely közösségi élménnyé kovácsolhat egymástól teljesen különböző műfajú dalokat.

Az előadás dalai jellemzően magyar, illetve héber, jiddis, ladino, román és angol nyelven szólalnak meg a Pécsi Zsidő Hitközség és a Pécsi Hittudományi Főiskola közös szervezésében, mely Az ünneplő ember c. konferencia egyik fénypontja.

Helyszín: Pécsi Zsidó Hitközség székházának díszterme – Fürdő utca 1. szám.

Időpont: 2019. november 27., 18.30 óra. 

Hírek

Kányádi-est és könyvbemutatók a Silvania Főgimnázium szervezésében

'19 nov. 21

2019 08 17 kanyadi800 01Az egykori Wesselényi Református Kollégium patinás épületében működő zilahi Sivania Főgimnázium idén harmincadik alkalommal szervezi meg a hagyományos Ady-napokat, melynek művészvendégei, Laczkó Vass róbert színművész és Szép András zongoraművész az Ady Endre Vers- és Prózamondó Vetélekdőt követően legújabb, A néma hang, amit ki kell ejtenünk c. előadóestjüket mutatják be a zilahi közönségnek a Vigadó (Transilvania) dísztermében, 2019. november 23-án délután 17 órai kezdettel. Az előadást követő könyvbemutatón a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában megjelent Nyitott szemmel c. világjáró sorozat legújabb köteteit és a Szonettek a Kálváriára c. verseskötetet ismerhetik meg az érdeklődők, melyeknek szintén Laczkó Vass Róbert színművész a szerzője.  

Miért éppen a költőktől várnátok barokkosan billegő és jóltáplált vigaszt, mikor a Miatyánk egy-két aszkéta igéjével is évekig elvagytok? – szegezi nekünk a kérdést Kányádi Sándor, miközben pontosan tudja, hogy a legbelül sarjadó-kapaszkodó szavak ugyanúgy gondozásra szorulnak, mint a mostoha sorsra jutott “örmény kert, zsidó sor, magyar telek” – és velük együtt a szokásból kiment énekek. A néma hangot, amely ott bujkál mindannyiunk lelkében, tiritarka transzilvanizmusunk és huszadik század végi félelmeink foglalják hasonlatokba, metaforákba, hexameterbe vagy ősi felező nyolcasokba: versbe, amit mondani – s miért ne: énekelni kell! Nyomra lel a szó, a dallam, kötése köt oldhatatlan – összegez a költő, s ezzel a csapásirányt is meghatározza, amelyet követnünk kell előadásunkban! Reméljük, legújabb szerzői- és előadóestünket ugyanazzal a szeretettel fogadja közönségünk, mint amilyennel mi visszük pódiumra a Kányádi-életmű keresztmetszetét. 

Esemény: facebook.com

Hírek,Kiadványok

Összművészeti beszélgetés és könyvbemutató Gyergyószentmiklóson

'19 nov. 21

2019 00 23 nyitottszemmelV3d800Színház és operajátszás, szépirodalom és publicisztika, könyvkiadás és oktatás, világjárás és fotográfia – összművészeti beszélgetés Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművésszel, aki Gyergyóremetéről indult a világot jelentő deszkákra. Vajon mi lehet a közös nevező a különféle szakmai és szabadidős tevékenységek között, és hogyan képviselhető általuk a keresztény értékrend? Erre keressük a válasz a gyergyószentmiklósi Szent István Király Ereklyéinek Átvitele Plébánia Belső iránytű c. beszélgető sorozatában 2019. november 22-én este 19 órától. A beszélgetés címe: Vannak vidékek – Világjárás és világlátás keresztény szemmel. Az est folyamán Gyergyószentmiklóson is bemutatásra kerülnek a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában megjelent Nyitott szemmel c. beszélgető sorozat kötetei, valamint a Szonettek a Kálváriára c. verseskötet. Az egyes kötetek megjelenését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., illetve a Communitas Alapítvány támogatta. 

Esemény: facebook.com

Hírek,Kiadványok

Kurázsi mama és gyermekei az Európai Színházi Unió 2019-es fesztiválján

'19 nov. 19
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Staatsschauspiel Dresden közös produkcióját mutajta be a sétatéri társulat az Európai Színházi Unió kolozsvári fesztiválján. Bertolt Brecht emblematikus művének szövegét Nemes Nagy Ágnes fordította magyar nyelvre. Az előadás díszletét Olaf Altmann tervezte, jelmezeit Cinzia Fossati válogatta, koreográfiáit pedig Denis Kooné Kuhnert készítette. A nagy stábot mozgató, monumentális produkció rendezője Armin Petras.

Bertolt Brecht a Kurázsi mama és gyermekei című darabot nem sokkal a második világháború kitörése előtt írta, svédországi száműzetésében. A harmincéves háború történetéből nemcsak erős képeket merített Európa küszöbön álló újabb pusztulásának leírására, hanem arra is rámutatott, hogy a háborúkat elsősorban „istenfélelemből vívják, és csupa olyasmiért, ami jó és szép” – a nyereség viszont a kasszákban, nem pedig a harctéren érződik.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb előadása 2019. november 19-én 19 órától tekinthető meg az UTE Fest 2019 nyitóelőadásaként. Részletek: huntheater.ro

Hírek

A krónikás – kolozsvári legendárium az operaszínpadon

'19 nov. 14

2019-11-17-akronikas-02Dévai árvák hozzák el a zenét Kolozsvárra abban a vígoperában, amelyet Selmeczi György Kossuth-díjas zeneszerző komponált a Kolozsvári Magyar Opera és a Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium felkérésére. A krónikás c. vígopera annak apropóján született, hogy 200 éve, 1819-ben Kolozsvár volt a hatodik város Európában, ahol elindult a hivatásos zeneoktatás. Az opera 150 művészét és közel nyolcvan zeneiskolás gyereket megmozgató produkciót 2019. november 17-én, vasárnap 18 órától mutatják be a sétatéri színpadon, november 18-án, hétfőn 18 órától pedig megismétlik.

A krónikás valamivel több mint egy év alatt született meg. Szőcs Margit mese-ciklusa alapján Egyed Emese költő ária- és kórusszövegeket, valamint mondókákat írt, amelyeket végül a zeneszerző formált át az operalibrettók szabályainak megfelelően. A vígopera egyik különlegeségge abban rejlik, hogy a címszereplő szövegét maga az énekes-színész, Laczkó Vass Róbert írta. Ő alakítja Donáth pásztort, aki krónikásként elmeséli a színpadon kibontakozó történetet: valamikor a „történelmi időben” Kolozsvárra – amelynek népe egyáltalán nem ismeri a zenét – menekültek érkeznek Déváról, a vár-építő nagyúr zsarnoksága elől szökve, a kolozsvári bíró pedig azzal a feltétellel fogadja be őket, hogy énekre, zenére tanítják a város népét.

A kolozsvári legendáriumot rendkívüli stílusgazdagsággal feldolgozó Selmeczi György nagy teret szentel a gyerekszereplőknek, akik felnőtt művésztársaik egyenrangú partnereivé növekednek az operaszínpadon. A zenemű stiláris végpontjai messze esnek egymástól: az opera, a daljáték, olykor a musical műfaji jellemzői is megjelennek, a bonyolult vokális és hangszeres struktúráktól egészen a dal-műfaj egyszerűbb, közvetlen intonációjáig, de feltűnik az énekbeszéd műfaja is, puszta ritmus-kombinációk kíséretével. A szerző korábbi operáihoz hasonlóan A krónikás hangzóanyagát ezúttal is a dallamos-harmonikus-tonális-modális hangvétel és egy tágas magyar népzenei háttér jellemzi. A szerző vendégszövegeket is beépített a librettóba: többek között László Noémi és Tompa Gábor verseit. A kolozsvári ősbemutató rendezését fiatal tanítványa, a budapesti Szokol Judit jegyzi.

Részletek: magyaropera.ro, maszol.ro

 

Hírek

Bejegyzés navigáció

← régebbi bejegyzések
Újabb bejegyzések →

© 2025 Laczkó Vass Róbert. Minden jog fenntartva. web design & fejlesztés BirdCreation.com által.