A kolozsvári Vallásszabadság Háza szervezésében 2019. szeptember 14-én délután 19 órakor újra játssza zenés Kányádi-estjét Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész.  A néma hang, amit ki kell ejtenünk c. szerzői- és előadóest ősbemutatóját folyó év augusztus 17-én a Kolozsvéri Magyar Napok rendezvénysorozatában tekinthette meg a közönség. A szeptemberio előadásra a nagy érdeklődés miatt kerül sor, az előadók ezúton kérnek elnézést mindazoktól, akik a nagy érdeklődés miatt nem láthatták az augusztusi bemutatót.

Miért éppen a költőktől várnátok barokkosan billegő és jóltáplált vigaszt, mikor a Miatyánk egy-két aszkéta igéjével is évekig elvagytok? – szegezi nekünk a kérdést Kányádi Sándor, miközben pontosan tudja, hogy a legbelülhette meg a k sarjadó-kapaszkodó szavak ugyanúgy gondozásra szorulnak, mint a mostoha sorsra jutott “örmény kert, zsidó sor, magyar telek” – és velük együtt a szokásból kiment énekek. A néma hangot, amely ott bujkál mindannyiunk lelkében, tiritarka transzilvanizmusunk és huszadik század végi félelmeink foglalják hasonlatokba, metaforákba, hexameterbe vagy ősi felező nyolcasokba: versbe, amit mondani – s miért ne: énekelni kell! Nyomra lel a szó, a dallam, kötése köt oldhatatlan – összegez a költő, s ezzel a csapásirányt is meghatározza, amelyet követnünk kell előadásunkban! Reméljük, legújabb szerzői- és előadóestünket ugyanazzal a szeretettel fogadja közönségünk, mint amilyennel mi visszük pódiumra a Kányádi-életmű keresztmetszetét. 

“Átok, panasz, zsoltár és ének” hangzott el egy órában a magyar zsidó kulturális élet fellegvárának számító, egyben a 22. Zsidó Kulturális Fesztivál egyik központi játszóhelyén, a Wesselényi utcai Goldmark teremben. A 8. Kolozsvári Magyar Napokon 2017-ben debütáló előadóest Ady életművének átfogó bemutatására törekszik, a költő emblematikus és kevésbé ismert alkotásait összefüggő szövegfolyamként szólaltatja meg Bretan Miklós, Eisikovits Mihály és Reinitz Béla dalaival fűszerezve. A legjobb ember című zenés Ady-fantázia előadói Laczkó Vass Róbert színművész és Veress Gáspár zongoraművész voltak.

Bolond hangszer, sír, nyerít és búg – ez a fekete zongora Ady Endre szerint. A “körülrajongott és gyűlölt, magasztalt és ócsárolt Ady” – ahogy Lám Béla, Boncza Bertuka jegyese tömören jellemezte riválisát, szoros kapcsolatban állt a zenével. Megtanult kottát olvasni, dalszerzők tartoztak a baráti körébe, kuplék és kabarédalok szövegeit írta névtelenül, amelyeket később összetépett. Barátaival – főként Reinitz Bélával, az Ady-versek első megzenésítőjével – sokat muzsikáltatott magának a mulatókban. Több, mint ötven zenével kapcsolatos címet ismerünk az életművében, Csáth Géza szerint az Ady-versek szinte “kívánják a muzsikát és izgatják a zeneszerzőt”, mégis zavarba ejtő, milyen sokan vállalkoztak a nemes feladatra, köztük olyan óriások, mint Bartók vagy Kodály. 

Reinitz Béla sanzonszerű dalai valahogy nem lopták be magukat a zenekritikusok szívébe, pedig Reinitz ismerte Ady beszéd- és előadásmódját, ezért dalaiba a költő hanglejtését komponálta bele. Nem véletlen, hogy az ő műveit maga Ady igazolta vissza: “Ezek az Ady-dalok valóban annak az Adynak a továbbnyirkált, továbbvitt, továbbsírt versei, aki e verseket élete megrontóinak tartja.” Nem tudjuk, hogyan vélekedett volna Eisikovits Mihály (Max Eisikovits) vagy Bretan Miklós (Nicolae Bretan) dalainak hallatán, őket azonban kolozsváriságuk okán szeretnénk az Ady-dalok szerzői minőségében bemutatni.

Néhány közismertebb dal mellett méltánytalanul ritkán, és meglehet, ezidáig talán sosem hallott Ady-dalok is megszólalnak A legjobb ember című zenés Ady-fantáziánkban. Előadóestünk létrejöttében, melyet a 8. Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeként 2017-ben mutattunk be, Imre Zoltán, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum volt igazgatója, a kolozsvári Eisikovits-család, valamint dr. Lucian Nastasă-Kovács és a kolozsvári Szépművészeti Múzeum néhány munkatársa is önzetlen segítséget nyújtott. 

Részletek: mazsihisz.hu