Rendhagyó vállalkozás volt a Kolozsvári Magyar Opera történetében a Báthory Erzsébet című musical-opera színpadra állítása, amely a budapesti Szabad Tér Színházzal koprodukcióban valósult meg 2012-ben. Több mint száz művész közreműködésével, látványos díszlettel, jelmezekkel és koreográfiával született meg az előadás, művészi és technikai szempontból is új kihívások elé állítva a kolozsvári társulatot.
A mű középpontjában a magyar történelem egyik legvitatottabb asszonya áll, akinek sorsa számos irodalmi, zenei, képző- és filmművészeti alkotást ihletett. Báthory Erzsébet (Covacinschi Yolanda) 1560-ban született, tizenöt éves korában vette feleségül Nádasdy Ferenc gróf (Laczkó Vass Róbert), és nem volt még harminc éves, amikor megözvegyült. Bár a korabeli Európa egyik legszebb és leggazdagabb asszonyának számított, férje halála után visszavonultan élt, számos kérőjét elutasította.
Vagyonára azonban nem csak házasság útján pályáztak: unokatestvére, Thurzó gróf (Szilágyi János) koholt vádak alapján vizsgálatot indított ellene, hogy megszerezze a férje halála után Báthory Erzsébetre szállt Nádasdy-örökséget. A musical-opera cselekményének középpontjában ez a Walter nyomozó (Szemenyei János) által lefolytatott vizsgálat áll, a grófnő életútjára visszaemlékezéseiből derül fény. „Mi a posztmodern jegyében teremtjük újra a félreismert és félremagyarázott Báthory Erzsébet alakját. (…) Hatalmi játszmáról szól a történet. Nagyon hasonlít az életünkre, arra, hogy a politika hogyan tudja érvényre juttatni a hatalmát, az érdekeit. Elárul, megcsal, öl, hazudik, megvádol embereket.” – fogalmazott Bagó Bertalan rendező.
A Báthory Erzsébet magyarországi ősbemutatóját 2012 nyarán tartották a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A kolozsvári ősbemutatóra néhány hónappal később, évadnyitó előadásként került sor. Hogy a musical-operában sikerült új, eredeti megközelítésben bemutatni Báthory Erzsébet alakját, azt a mű későbbi sikere is bizonyítja: a Kolozsvári Magyar Opera az erdélyi ősbemutatót követően hat évadon át tartotta műsoron az előadást, amely egy hosszabb, kényszerű kihagyást követően 2023. júniusa óta látható ismét Kolozsváron.
Soron következő előadását 2026. február 15-én 18 órától tekinthetik meg az érdeklődők! Részletek: magyaropera.ro
Január 29-én este 18:30 órától, valamint 31-én este 18 órától ismét műsorra kerül a Jézus Krisztus szupersztár című rockopera a Kolozsvári Magyar Opera színpadán. Az eredeti angol nyelven készült előadás zenés színpadi csemegének számít: Romániában professzionális társulat még soha nem játszotta el a Jézus Krisztus Szupersztárt úgy, hogy annak teljes színpadi változata maradéktalanul élő zenével szólalhasson meg. 
Magyarság Háza Teátrum
Ha könyvbemutatóra gondolunk, sok esetben a következők jutnak eszünkbe: unott szerző és beszélgetőtársa a „honnan jött az ötlet?” kérdését fejtegeti a rosszul világított teremben, majd a száraz pogácsa elfogyasztása után mindenki hazamegy. Nem így volt ez Laczkó Vass Róbert legújabb, Elegico Leggiero című kötetének bemutatóján, amelynek a Vallásszabadság Háza adott otthont december 18-án. A kicsit sem unott szerzőt Bodó Márta, a Keresztény Szó kicsit sem unott főszerkesztője kérdezte.
A marosvásárhelyi Gecse utcai Református Egyházközség szervezésében “adventi hangolóra” várják az érdeklődőket minden adventi vasárnapon. Karácsony ünnepéhez közeledve Laczkó Vass Róbert színművész és Székely Norbert zongoraművész Cantus figuratus című előadóestjére kerül sor advent utolsó vasárnapján, december 21-én 18 órától a Gecse utcai református templomban. A kifejezetten szakrális terekbe megálmodott előadóest eredeti zenével készült, és a 20-21. század magyar költészetének legszebb istenes verseiből válogat. A belépés díjtalan, de a fellépők iránti köszönet jeleként perselyes adományokat szívesen fogadnak a szervezők.
“Aki énekel, kétszeresen imádkozik – emlegetjük Szent Ágoston klasszikus bölcsességét, ám a templomainkba befogadható zenéről rendszerint megoszlanak a vélemények. A vallási elemekből építkező dalok persze nem állnak meg a templomajtóknál, és üzenetük profán környezetben is vertikális marad: az alkotó ember Teremtőjéhez való viszonyát fejezi ki. Történelmi tény, hogy a késő középkori bencés kolostorok a kifinomult vendégszeretet jegyében olykor világi zenei környezetet is biztosítottak, így az improvizatív jellegű gregorián dallamok mellett szakrális környezetben is megjelent a kötött formájú, „mérhető żene”.
Burattino, az életre kelt fabábú izgalmas kalandjait meséli el Alekszej Tolsztoj klasszikus meséje, az Aranykulcsocska, melyet az szovjet-orosz író Carlo Collodi meseregényének, a Pinokkió kalandjainak apropóján vetett papírra.