Hírek
Családi musical a sétatéri színpadon – Tom Sawyer
V

Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat
Tizenharmadik alkalommal adták át pénteken, január 24-én, a kolozsvári Bánffy Miklós Operastúdióban az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat azoknak az alkotóknak, művészeknek, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon járulnak hozzá.
Irodalom kategóriában Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész; képzőművészet kategóriában Siklódy Ferenc grafikus; előadóművészet kategóriában Fülöp Zoltán színművész részesült elismerésben. Az eseményen köszöntőt mondott Lövétei Lázár László József Attila-díjas költő és Brendus Réka, a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője. A díjátadó gálán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyújtotta át az elismeréseket a díjazottaknak.
Az est moderátora, Laczkó Vass Róbert színművész Lászlóffy Aladás Óda a másolóműhelyhez című versét mondta el.
Kolozsváron játszott a Patachich-trió
„Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul gondolkodunk, magyarul beszélünk, magyarul tanulunk” – fogalmazott Kányádi Sándor költő egy 2014-ben adott interjúban, és némiképp Illyés Gyula nagy hatású metaforáját is tovább gondolta: „A hazát a magasban meg lehetne teremteni. Szó szerint: a magasból lehetne sugározni. Hiszen elérhető az egész világ az internet segítségével – Argentína, Brazília, Észak-Amerika, Ausztrália.”
Manapság, amikor az interneten is elérhető magyar kulturális tartalmak szinte bárhol a világon hozzáférhetőek, azt gondolhatnánk, hogy révbe értünk. Rajtunk is múlik, hogy ez nem így van, ám a lehetőség, egyben a feladat is adott, a felelősséget pedig mindannyian viseljük, akik a magyarságunk szemszögéből szeretnénk látni, megérteni és megértetni az egyetemest.
Kallós Zoltán néprajzkutató 2012-ben, szintén egy interjúban hasonlóképpen fogalmazott, a saját művészetének és tudományos munkásságának a szemszögéből fogva meg a lényeget: „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Ez a kultúra őrzött meg minket ezer éven át Európában, ezeket a hagyományokat kötelességünk éltetni és továbbadni a következő nemzedékeknek.”
Így gondolkodnak a héthatáron vagy óperencián túl élő magyarjaink is, akik első, második, harmadik és ki tudja, hányadik generációs törekvéseikben igyekeznek önazonosak maradni.
Kallós és Kányádi fentebb idézett gondolatai Kölcsey Ferenc Himnuszának gondolatsorához mérhető alapvetések, ahogy nemzeti imádságunk is alapvetés. Nem véletlen, hogy letisztázásának napján ünnepeljük a magyar kultúra napját. (Hasonló módon hívják fel a figyelmet saját kultúrájuk értékeire a finnek (Kalevala-nap), a bolgárok (Cirill és Metód napja) vagy a románok (Mihai Eminescu költő születésnapja) is.
Adódik tehát a kérdés, amelyet nem csak ezen a napon, de nap, mint nap érdemes föltennünk magunknak: mi, mai magyarok hogyan fogalmazzuk meg identitásunk lényegét? Mitől vagyunk azok, akik vagyunk és mit teszünk azért, hogy kulturális hagyatékunk továbbra is megtartó erő maradjon azáltal, hogy ki-ki a saját tehetsége szerint hozzátesz valamit?” (LVR)
Ezekkel a gondolatokkal nyitottuk meg a Kaganovskiy Artur hegedűművész, Kaganovskiy Eszter brácsaművész és Kállay Ágnes gonrdonkaművész nagyszerű hangversenyét a magyar kultúra napján Kolozsvárott, a belvárosi Pietáti-templomban.
Szervezők: Magyarország Kolozsvári Főkonzulástusa, Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház
Házigazda: Laczkó Vass Róbert színművész, aki az ünnepi műsor részeként Lászlóffy Aladár Óda a másolóműhelyhez, valamit Kányádi Sándor Fekete-piros című költeményeit is előadta.
Gyermekversek felnőtteknek – Laczkó Vass Róbert újabb verseskötete
Újabb verseskötete jelent meg Laczkó Vass Róbertnek, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének. A Gyermekversek felnőtteknek című kiadvány immár a hatodik verseskötete a színművésznek, akit nemcsak a színpadról, de énekesként, költőként és fotográfusként is megismerhetett a nagyközönség. Az új kötetet a 10. Adventi Könyvvásár keretében mutatják be Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában 2024. december 15-én, vasárnap 16 órától.
A könyvet Szőcs Margit ismerteti, emellett a szerző pár művének zenés feldolgozását is meghallgathatja a közönség. Közreműködnek Vindis Andrea és Farkas Lóránd színművészek, valamint Székely Norbert zongoraművész. A Gyermekversek felnőtteknek az Exit Kiadó gondozásában jelent meg. Játékos, dallamos versek gyűjteménye, mely formai szempontból a gyermekirodalom könnyedségével építkezik, tartalmi szempontból azonban komolyabb témákat is feldolgoz.
A nyelvi könnyedség és az ironikus hangvétel oldott hangulatot kölcsönöz a verseskötetnek. Illusztrátora, Jánosi Andrea képzőművész ezt a könnyedséget ragadja meg, illusztrációi azonban meghökkentő elemeket is tartalmaznak. „Amit a felnőtt a gyermek körébe űz, az éppoly fontos eleme mindennapjainknak, mint ama sok súly és gond, amit ráncba szedett homlokkal és szemöldökkel, véres konoksággal hordozunk, és azt gondoljuk, ettől vagyunk felnőttek. A gyermek az igazi »felnőtt« művész. Érzelmeit, rögeszméit felvállalva a szép, a jó, az élvezetes, az izgató mentén építi képzelt világát. A gyermek született költő, csak leszoktatják a líráról, a logika zubbonyába bújtatják, hogy a földön járva össze ne törje magát. Ám a valóságot épp ez a könnyed, dallamos költészet segít elviselni” – idézi a beharangozó László Noémi gondolatait.
„Van úgy, hogy olvasás közben a gyermekvers lerúgja lábáról gyerekcipőit, hétmérföldes csizmát húz vagy gólyalábra áll. Addig- addig csimpaszkodik, míg felér a felnőttekhez. A versjáték az alakváltás öröméből születik. A költő mágus. Ha kedve tartja, előhívja magából a gyereket, hogy elkápráztassa, csillagszüretre, vagy éppen adventi ablakvadászatra vigye. Minden létező magában hordozza lehetséges alakmásait. Ezért van az, hogy a karácsonyra kapott cédrusfán már átsejlik a nagypénteki keresztfa…” – írja Szőcs Margit.
Forrás: kronika.ro
Esemény: facebook.com
Ősbemutató a Kolozsvári Állami Magyar Sżínházban
A Kolozsvári Állami Magyar Színház december 15-én, vasárnap este 7 órától a mutatja be Páskándi Géza Pornokrácia című esszé-drámáját a színház nagytermében, ezzel pedig több, mint ötven éves adósságot törleszt: a Szamos-parti színpadon legutóbb Harag György vitte színre Páskándi Géza Tornyot választok című művét 1973-ban.
Szabó K. István, az előadás rendezője a darabválasztás kapcsán így nyilatkozott: „Ami igazán megragadott ebben a műben, az az írásból áradó düh. Egy olyan ember alkotása ez, aki megjárta a poklot a Duna-deltában, aki éveken át viselte egy elnyomó rendszer súlyát. (…) Ez a terjedelmes mű valahol prófécia is. Úgy tekint a jövőbe, hogy minden sora fájdalmasan igaz. Harminc évvel később pedig azt kell látnunk, hogy nemhogy javult volna a helyzet, hanem egyre rosszabbá vált. Egy torz, groteszk és önmagából kiforduló világban élünk.”
Az előadás két főszerepét Bogdán Zsolt és Albert Csilla alakítják, a további szerepekben Bodolai Balázs, Demeter András, Vindis Andrea, Daradics Hannah, Marosán Csaba, Kiss Tamás, Román Eszter, Dimény Áron, Szűcs Ervin, Tőtszegi Zsuzsa, Kardos M. Róbert, Váta Lóránd, Balla Szabolcs, Kántor Melinda, Orbán Attila, Fogarasi Alpár, Laczkó Vass Róbert, András Gedeon, Csutak Réka és Pánczél Lilla lép színpadra.
A produkció létrehozásában közreműködtek: Bessenyei Gedő István (dramaturg) Kiss Borbála (díszlettervező), Bianca Imelda Jeremias (jelmeztervező), Ovidiu Iloc (zeneszerző), Sinkó Ferenc (színpadi mozgás), valamint Váradi Tímea (a jelmeztervező asszisztense).
Bemutatóját követően a Pornokrácia legközelebb december 18-án és 28-án látható az előadás a színház nagytermében.