A Román Televízió Kolozsvári Stúdiójának (RTV Kolozsvár – TVR Cluj) nagyböjti sorozata.
Szerkesztő: Márkus Etelka. Operatőr: Varró-Bodoczi Zoltán.
Sajtó
2018. 02. 02. Díjazták Barnit és Laczkó Robi verseit
Kerekes Edit beszámolója, szabadsag.ro
Kolozs megyében a 2016-ban kiadott könyvek legjobbjait díjazta tegnap a Kolozs Megyei Octavian Goga Könyvtár a felújítási munkálatok után újranyitott monostori székhelyén – ez már a tizenegyedik alkalom, hogy így értékelik a megye könyvtermését. A díjazottak között ezúttal is szép számmal találunk magyar szerzőket, címeket Laczkó Vass Róbert verseitől Barni berlini kalandjain át Gaal György helytörténeti kötetéig, de díjazták a Korunkot és a Koinóniát is. Hatvannégy Kolozs megyei kiadó közel 1500 nyomtatványt küldött az Octavian Goga Megyei Könyvtárnak 2016-ban. A legjobb címekről öttagú zsűri (Constantin Cubleşan, Ovidiu Pecican, Ilie Rad, Lukács József és Adrian Grănescu) döntött.
Szépirodalom kategóriában három verseskötetet díjaztak, köztük Laczkó Vass Róbert Felix culpaját (Exit Kiadó), a magyar nyelvű próza kategória díját Zágoni Balázs (kiemelt képünkön) Barni Berlinben meseregénye kapta (Koinónia Kiadó), irodalomkritika témakörben a két díjazott egyike Borcsa János Írói üzenetek nyomában (Kriterion), irodalomtörténet témakörben Kántor Lajos A Korunk négy kapuja: kulcskeresés nyert (Korunk, Komp-Press), néprajzkutatásban a három díjazott egyike Nagy Olga Hagyományőrző népi kultúra (Exit) című kötete, „Restitúció” díjat Nyárády Erazmus Gyula Emlékezete kapott (Kriterion), gyermekkönyvekért három kiadót díjaztak, köztük a Koinóniát. Erdély tör
ténelme kategóriában a Pop Ioan Aurel és Bolovan Ioan Erdély története (Şcoala Ardeleană) mellett Dáné Veronka „Mennyi jobbágya és mennyi portiója”: Torda vármegye birtokos társadalma a 17. század első felében (Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadó) kötetét is méltatták. Kolozsvár bemutatása és népszerűsítése kategóriában egy román nyelvű kiadvány mellett két magyart találunk: Gaal György A Házsongárdtól a Kismezőig (Exit) és Gidó Attila Két évtized: a kolozsvári zsidóság a két világháború között (Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadó) című köteteit. Érdekes továbbá a „Monumenta” kategória, amely A régi román könyvkiadás a Habsburg-birodalom idején (1691–1830): egy kulturális identitás visszaszerzése (Cartea românească veche în Imperiul Habsburgic (1691–1830): recuperarea unei identităþi culturale, Mega Kiadó) című román nyelvű kötetet díjazta, illetve a képzőművészeti kategória, amely a n
agybányai művésztelep 120 évének terméseiből (1896–2016) készült (román nyelvű) albumot választotta legjobbnak (Şcoala Ardeleană Kiadó).
A könyvtár központi székhelyén (Honvéd/Dorobanþilor utca 104.) kiállítás nyílik a díjazott könyvekből.
Fotósorozat indul a Keresztény Szóban
A Verbum Keresztény Kulturális Egyesület kiadásában megjelent a Keresztény Szó című katolikus kulturális folyóirat idei decemberi száma, mely egyben a Szent László-év záróakkordjaként Laczkó Vass Róbert Váradi litánia című versét közli. Ezzel a lapszámmal új fotósorozat is indul a folyóiratban, mely rövid, lírai hangvételű kísérőszöveg mellett alkalmanként 3-4 színes fénykép segítségével kíván tanubizonyságot tenni a szerző által világ számos pontján tapasztalt istenélményről.
SANDU FRUNZĂ DESPRE IERUSALIM ȘI CÎTEVA PERSONALITĂȚI MINUNATE PREZENTE LA UBB
Prof. Univ. Dr., Dr. Habil. Sandu Frunză, frunzasandu.wordpress.com
“…miracolul unei întîlniri de suflet cu Ierusalimul mi-a fost prilejuit de faptul că programul celei dintîi zi a conferinței internaționale s-a încheiat cu un concert de muzică evreiască, JERUSALEM OF GOLD, susținut de Robert Laczko Vass și Andras Szep. Cîntecele au fost interpretate în mai multe limbi – printre care română, maghiară, engleză, franceză, ebraică, idiș, ladino etc. Deși din repertoriul propus, eu rezonez mai bine cu alte piese, de data aceasta am vibrat cel mai profund cu celebrul cîntec „This Land is mine”. O foarte plăcută supriză a fost pentru mine versiunea în limba maghiară a cîntecului „Jerusalem of Gold” (Jeruzsalem, kedvesem). Eram obișnuit să ascult versiunea ebraică a cîntecului “Yerushalayim Shel Zahav” interpretată de Ofra Haza. Am constatat cu acest prilej că e la fel de frumos să cînți Ierusalimul și în altă limbă și chiar în toate limbile lumii.
Mi s-a părut minunat acest efort de a face din Ierusalim un loc al limbii tale și de a face limba ta să vibreze în cîntarea Ierusalimului. Cei doi tineri artiști, prin talentul lor ieșit din comun, au făcut ca totul să pară un act ritualic în care mulțimea limbilor, a situațiilor existențiale și a idealurilor culturale dintre cele mai diverse să rezoneze într-un registru comun al nevoii de colaborare, de dialog și de pace lăuntrică.”
2017. 11. 24. Ady szóban, dalban
Beszámoló: www.minalunk.hu
“A rendezvény azért is volt különleges, mert az irodalom és a zene, a líra és a daléneklés kapcsolódott egybe Ady megzenésített versei kapcsán. (…) Az előadott költemények közül a legtöbb Reinitz Béla nevéhez fűződik. Ezt írták róla: Reinitz Béla az Ady verseknek nem “zenésítője”, hanem az Ady szavai mögötti muzsikának kottába szedője, az Ady versek melódiájának fölszabadítója. A többi szerző: Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Eisikovits Mihály, Nicolae Bretan, Karai József. Így hallhattunk sanzonos, balladisztikus dalokat, a versek mondanivalójának tökéletesen megfelelően. Laczkó Vass Róbert színművész nem csak előadásával, gesztusaival, hanem kitűnő énekhangjával is elvarázsolta a közönséget.”
2017. 10. 30. Kortárs vigadalom (Selmeczi: Boldogasszony lovagja)
Gulyás Gergley kritikája, Operavilág
“Hamisítatlan opera buffáról beszélünk, melynek karakterei a sztereotípiákig egyszerűsítettek: a kovács (Peti Tamás Ottó) lassú és egyszerű, a Diakónus (Rétyi Zsombor) borissza, a Diákot (Szabó Levente) kicsapták az egyetemről, a nemes (Szilágyi János) büszke és indulatos, a Fogadósné (Wittinger Gertrúd) cserfes. Egyedül Veronika (Antal Livia) és az Esperes (Kovács István) jelleme árnyaltabb, az ő motivációik nehezebben fejthetők meg – éppen ez adja kettejük duettjeinek feszültségét. A Legátus (Laczkó Vass Róbert) külföldi követként tulajdonképpen kívülről szemléli az eseményeket, de éppen ezért az ő reakciói a legobjektívebbek, egyszersmind a leghitelesebbek is.”
Bővebben: operavilag.net