
2017. 05. 26. Egzotikus országokon át vezet az út a világ megismeréséig

dr. Benkő Judit riportja, Kolozsvári Rádió (hangfelvételekkel)
“Az eredeti darabban működésbe lép a Deus ex machina: egy varázsló jóvoltából a halottak feltámadnak. Orbán György művében ez lehetetlenség, pedig Sibuk mindent megtesz, hogy a varázslót pótolja.
Sibuk különleges figura: operai összeesküvőnek gondolhatnánk, pedig ő feltétlenül és teljes erőbedobással próbálja pozitívan alakítani a jövőt. Nem rajta múlik, hogy, Orbán Györgyöt idézve: a sors ezúttal nem manipulálható.
„Nekünk a saját korunk élő szerzőit kell megbecsülnünk és promoválnunk, hiszen ez az, ami a mi életszemléletünket, filozófiánkat, fejlettségi szintünket képviseli.” – mondja Laczkó Vass Róbert, aki ismét Sibuk szerepét alakította.”
Csinta Samu – Magyar Idők
“A kolozsvári opera és színház művészei által színpadra vitt produkció egyik kulcsfigurája Laczkó Vass Róbert már a Pikkó 2002-es bemutatóján is Sibukot jelenítette meg, azt a fajta intrikust, aki nem elbonyolítani akarja a történetet, hanem kibogozni szeretné a cselekmény szálait. A másfél évtizede rendszeres operafellépésekről is ismert kolozsvári prózai színész szerint Orbán dallamvilága balzsam a fülnek, azt állítja, az elmúlt tizenöt évben nem találkozott még ennyire egységben megfogalmazott művel, amely ugyanakkor rendkívüli módon igénybe veszi az énekest.”
Gergely Zsuzsa interjúja – kolozsvariradio.ro
Sok minden érdekli, ami nem kizárólag a színpadi léttel függ össze. Ő el szokta olvasni a kritikákat, és biztos benne, hogy azok is megteszik, akik ezt tagadják. Nem szeretne a világot jelentő deszkákon meghalni. – Laczkó Vass Róbert színművész is beállt élő könyvnek. Mivel kikölcsönzésének esélyét elszalasztottuk, volt olyan rendes, hogy másnap a kedvünkért visszatért az Élő könyvtár polcára. Így találja meg a könyv az olvasóját.
Részletek itt: kolozsvariradio.ro
Sepsi Melinda, Szabó Alexandra – Szilágyság
“Aminek mindannyian tanúi lehettünk, az a két művész harmonikus együttműködése volt. Rendkívüli volt számomra, ahogy ketten apró mozdulatokból, félszavakból is képesek voltak megérteni egymást.
A kezdeti bájt végig fenn tudták tartani, csak úgy röpült az idő. Nem nekünk játszottak, hanem velünk, mind részesei lehettünk az előadásnak, de főképp azok a szerencsés „áldozatok” akik a közönnség soraiban váltak a műsor különleges részeseivé. Elképesztő volt közelről látni a szenvedélyt, az életet az előadók arcán és összes mozdulatán! Láthatóan beleélték magukat az adott vers hangulatába, látszott az hogy szeretik, örömmel állnak ki elénk, és szivesen és gyakran belevonnak az előadásukba, rengetek hang, zörej, pillanat vált a műsor részévé, amit csak az igazán profik tudnak ennyire tökéletesen beleszőni a már meglévő, begyakorolt műbe. Úgy gondolom, valamennyit mind megismerhettünk a művészek hétkönapi életéből, hisz érezhető volt, ahogy saját személyiségüket is megmutatták nekünk. Az a határtalan jókedv, jóízű humor, bájos egyben kihívó mosoly, nem lehet színpadi.
A nézők egy nagyon komplex, bámulatos, felejthetetlen előadás részesei lehettek, megtapasztalva, mennyire felemelő érzés a lélek számára, ahogy a líra és a zene egybefonódnak s magukkal ragadnak. A nézők többsége líceumi diák, akik iskola után eljöttek, és érdeklődéssel, örömmel lehettek szem és fültanúi az eseménysorozatnak. Különleges módón találkozhattunk az irodalommal és zenével amire minden fiatalnak (és nem csak), szüksége van, én például már a matematikát is kezdtem megszeretni.”
Arany János születésének 200. évfordulója kapcsán az Irodalmi Jelen Arany János-ankétja az irodalmi magazin honlapján olvasható.
A Káfé Főnix c. online irodalmi magazin Így költök én címmel tette közzé a költészetnapi körkérdéseire szerzői által adott válaszokat. Az antológiát a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisában lehet böngészni.
További publikációk: szabadsag.ro, kafe.hhrf.org