Erdély legnagyobb könyvesszemléje zajlik november 16-19 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház épületében. A 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron az IDEA Könyvtér standját is látogathatják az érdeklődők, ahol a népszerű könyvkereskedés szakemberei szerint “a könyv és az olvasó találkozik, ahol megünnepelhetjük a könyveket és a szerzőiket, ahol találkozhatnak a könyvszakma legjobbjai és a könyvszeretők.”

Szombaton, november 17-én 13-14 óra, valamint lehetőség szerint 17-18 óra között a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron Laczkó Vass Róbert színművész dedikálja könyveit az Idea Könyvtér standjánál. Az érdeklődők egyebek mellett kedvezményes áron megvásárolhatják a Nyitott szemmel című beszélgető könyvek II. és III. köteteit, valamint a Felix culpa című verseskötet is. Mindhárom kiadvány a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában jelent meg 2016-2017-ben.

Látogassa meg az IDEA Könyvtér standját, ahol a könyv találkozik olvasójával, és ünnepelje velünk az erdélyi magyar könyveket!

Idén a gyalui Várkert Fesztiválon (május 26-27) is fölkereshetik az érdeklődők az IDEA Könyvtér standját, ahol  az erdélyi magyar könyvek legszebb és legkedveltebb darabjait vásárolhatják meg, köztük a Nyitott szemmel c. beszélgetőkönyvek eddig megjelent köteteit. Külön érdekesség, hogy a második kötet egyik beszélgetése (Atyafiságban a történelemmel) éppen a gyalui vár történetét idézi meg egykori tulajdonosa, dr. Barcsay Tamás történész, a vár egykori tulajdonosa révén.

Bevezető a beszélgetéshez: “Barcsay Tamás professzor nagymúltú erdélyi főnemesi családok leszármazottja, gróf Bánffy Miklós író, volt magyar külügyminiszter és kultúrpolitikus unokaöccse. Maga is tudós ember lévén összefüggéseiben is érti és a helyén kezeli az erdélyi magyar arisztokrácia – és ezen belül családja – XX. századi hányattatásait. Oxfordi doktori dolgozatát arról a Károlyi Mihályról és kormányáról írta, aki maga is a Barcsay-család távolabbi rokonságába tartozott. A román visszaszolgáltatási törvényeket összes hibájukkal együtt igazságosabbaknak tartja, mint a magyarországi kárpótlást. Ikonikus örökségét, a gyalui várkastélyt inkognitóban a kommunizmus idején is szemmel tartotta, visszaperlése után pedig harapós kutyákkal őriztette, hogy szét ne hordják. Azon arisztokraták közé tartozik, akik a családi vagyon visszaszerzését kötelességüknek tekintik, patinás kastélyaikat viszont a közjó érdekében kívánják hasznosítani akár azon az áron is, hogy megválnak tőle.”

Nagy Kinga beszámolója, Igen, tessék! – KMN-különszám

“Olyan volt az egész könyvbemutató, mint egy nagy családi találkozó, ahol a legkisebbek megmutatják a rokonoknak, mit tanultak az elmúlt évben. Én meg végig csak azt bántam, hogy ez az újság nem hangos, mert mindenkinek hallania kellett volna azt, ahogyan dalra fakadnak a versszövegek, s megfagy a levegő, elcsendesednek a szívek.

Felix culpa, avagy a 23 év alatt gyűjtött édes tehertől való megszabadulás. Boldog bűn. Az a fajta megnyilvánulás, ahol a színész végre nem álarc mögül mutatja meg önmagát, hanem Róbertként, ahol végre elmondhatja, elénekelheti, versbe és dalba öntheti saját kódrendszerét, feltárhatja gondlkodásmódját, kiszabadulhat szerepeiből. És miközben Demény Péter sokszor Laczkó szavába vág, kérdez, érdeklődik, ő csak elmosolyodik, néha felnevet, mélyen a távolba néz, én meg azt érzem, ebben az emberben hatalmas hála és megkönnyebbülés van, hogy végre, és hogy mindez jó és szép.”