Az 1956-os forradalom és szabadságharc 13-14 napja röplapok, plakátok, falragaszok, újsághírek elemzésével is rekonstruálható. A mostoha sorsú töredékekből kibontakozó történelem elsősorban áldozatokról és feledésbe merült, névtelen hősökről szól. Incze Gergely Katalin „talált” kincsei dalszövegekké lettek: zenét szerzett hozzájuk, Laczkó Vass Róbert színművész pedig Te pesti srác… címmel zenés előadóestté alakította az értékes dokumentumanyagot. A rendhagyó történelemórát a Szilágy Megyei Művészeti és Művelődési Központ szervezésében három évvel a kolozsvári bemutató után, 2019. október 30-án este 18 órától tekintheti meg a zilahi közönség.
„… 1956 forradalmának a sajtó, a rádióadások mellett a röplap és a plakát a legfontosabb hétköznapi dokumentuma és sokaknak arról a történelmi erejű 12 napról talán az egyetlen féltve őrzött kincse, emléke. Ezt a feltevést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a forradalom leverését követően a hatalom szigorúan tiltott dokumentummá nyilvánította, meglévő »hivatalos« példányait a levéltárakban zárolt anyagként kezeltette. Éberen őrködött azon, hogy a későbbi nemzedékek, az utókor ne ismerhesse meg ezeken a dokumentumokon keresztül sem 1956 októberének igazi lényegét…” (Kopácsi Sándor)
Az előadóest alapjául szolgáló szövegek többsége korabeli falragasz, újsághír, röplapokon terjesztett irodalmi alkotás. Szerzőik forradalmárok, a szabadságharcot támogató értelmiségiek, száműzöttek, börtönre vagy halálra ítéltek, áldozatok: Eörsi István, Gérecz Attila, Ferencz Lajos, Füst Milán, Heltai Jenő, Jobbágy Károly, Kalotay Mária, Máté Imre, Páskándi Géza, Puskás Attila, Szegő Zsuzsa, Szentkuti Ferenc, Tamási Lajos, Tollas Tibor, Túrmezei Erzsébet, Wittner Mária, valamint számos, a névtelenség homályában maradó ’56-os. A dalszövegek némelyikét emigrációba kényszerült szerzőik személyesen ajánlották a zeneszerző figyelmébe.
Tisztelet a hősöknek!
Erdély Európa egyik legsokszínűbb kulturális tere, ahol több nép, nemzet és vallás él együtt évszázadok óta. Nekünk, magyaroknak Karácsony Benő, Tamási Áron és Kányádi Sándor gazdag világa ez, magyaroké, székelyeké és magyar zsidóké egyaránt, hiszen ne feledjük: az erdélyi zsidók elsősorban magyaroknak vallották magukat, zsidó magyaroknak. Az egykoron itt élt és innen elüldözött zsidók emléke előtt is tiszteleg az 5. Kolozsvári Zsidó Napok, amely nem pusztán művészeti, zenei, színházi rendezvénysorozat, hanem egyben tisztelgő főhajtás is az erdélyi magyar zsidóság emléke és hagyománya előtt
Az Országos Színházi Fesztivál idei, 29-ik kiadására október 18-27. között kerül sor Bukarestben. A Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásai közül három vesz részt az idei fesztiválon: William Shakespeare A velencei kalmár színműve Tompa Gábor rendezésében, Ernesto Anaya Las Meninas című drámája Andrei Măjeri rendezésben és a Nottara Színházzal koprodukcióban született Marin Sorescu Jónás darabja szintén Tompa Gábor rendezésében. A színház előadásai a fesztivál második hetében lesznek láthatóak.
Demény Attila zeneszerző munkásságát a XX. századi zenei nyelveket sajátos hangvételben egyesítő egyéni stílus jellemzi. Ez a nem túlbonyolított, expresszionista beszédmód képes arra, hogy általa a századforduló fontos közép-kelet-európai történetei fogalmazódjanak meg. A BMC Koncerttermében 2019. október 14-én este 19.30 órai kezdettel hallható szerzői estjén is ilyen lényeges zenei történetek szólalnak meg: Az utolsó meggymag című kamaraoperájában csakúgy, mint Weöres Sándor, Nagy László, Szőcs Géza, Balla Zsófia, Visky András versei nyomán írt vokális kamaraciklusaiban, valamint kórusműveiben és hangszeres darabjaiban, melyek képesek átfogni a szertefoszlott illúziók és a ragyogó, transzcendens szférák között tátongó távolságot.
A Kolozsvári Magyar Opera 2019. október. 3-án ismét műsorra tűzi Selmeczi György Kossuth-díjas zeneszerző Boldogasszony lovagja c. vígoperáját, melyet a budapesti Művészetek Palotájával koprodukcióban vittek színre a Szent László Emlékév jegyében, 2017-ben. Az előadás alkotói Budapestről, Nagyváradról és Kolozsvárról érkeztek.