Színház és operajátszás, szépirodalom és publicisztika, könyvkiadás és oktatás, világjárás és fotográfia – összművészeti beszélgetés Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművésszel, aki Gyergyóremetéről indult a világot jelentő deszkákra. Vajon mi lehet a közös nevező a különféle szakmai és szabadidős tevékenységek között, és hogyan képviselhető általuk a keresztény értékrend? Erre keressük a válasz a gyergyószentmiklósi Szent István Király Ereklyéinek Átvitele Plébánia Belső iránytű c. beszélgető sorozatában 2019. november 22-én este 19 órától. A beszélgetés címe: Vannak vidékek – Világjárás és világlátás keresztény szemmel. Az est folyamán Gyergyószentmiklóson is bemutatásra kerülnek a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában megjelent Nyitott szemmel c. beszélgető sorozat kötetei, valamint a Szonettek a Kálváriára c. verseskötet. Az egyes kötetek megjelenését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., illetve a Communitas Alapítvány támogatta. 

Esemény: facebook.com

Dévai árvák hozzák el a zenét Kolozsvárra abban a vígoperában, amelyet Selmeczi György Kossuth-díjas zeneszerző komponált a Kolozsvári Magyar Opera és a Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium felkérésére. A krónikás c. vígopera annak apropóján született, hogy 200 éve, 1819-ben Kolozsvár volt a hatodik város Európában, ahol elindult a hivatásos zeneoktatás. Az opera 150 művészét és közel nyolcvan zeneiskolás gyereket megmozgató produkciót 2019. november 17-én, vasárnap 18 órától mutatják be a sétatéri színpadon, november 18-án, hétfőn 18 órától pedig megismétlik.

A krónikás valamivel több mint egy év alatt született meg. Szőcs Margit mese-ciklusa alapján Egyed Emese költő ária- és kórusszövegeket, valamint mondókákat írt, amelyeket végül a zeneszerző formált át az operalibrettók szabályainak megfelelően. A vígopera egyik különlegeségge abban rejlik, hogy a címszereplő szövegét maga az énekes-színész, Laczkó Vass Róbert írta. Ő alakítja Donáth pásztort, aki krónikásként elmeséli a színpadon kibontakozó történetet: valamikor a „történelmi időben” Kolozsvárra – amelynek népe egyáltalán nem ismeri a zenét – menekültek érkeznek Déváról, a vár-építő nagyúr zsarnoksága elől szökve, a kolozsvári bíró pedig azzal a feltétellel fogadja be őket, hogy énekre, zenére tanítják a város népét.

A kolozsvári legendáriumot rendkívüli stílusgazdagsággal feldolgozó Selmeczi György nagy teret szentel a gyerekszereplőknek, akik felnőtt művésztársaik egyenrangú partnereivé növekednek az operaszínpadon. A zenemű stiláris végpontjai messze esnek egymástól: az opera, a daljáték, olykor a musical műfaji jellemzői is megjelennek, a bonyolult vokális és hangszeres struktúráktól egészen a dal-műfaj egyszerűbb, közvetlen intonációjáig, de feltűnik az énekbeszéd műfaja is, puszta ritmus-kombinációk kíséretével. A szerző korábbi operáihoz hasonlóan A krónikás hangzóanyagát ezúttal is a dallamos-harmonikus-tonális-modális hangvétel és egy tágas magyar népzenei háttér jellemzi. A szerző vendégszövegeket is beépített a librettóba: többek között László Noémi és Tompa Gábor verseit. A kolozsvári ősbemutató rendezését fiatal tanítványa, a budapesti Szokol Judit jegyzi.

Részletek: magyaropera.ro, maszol.ro

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 13-14 napja röplapok, plakátok, falragaszok, újsághírek elemzésével is rekonstruálható. A mostoha sorsú töredékekből kibontakozó történelem elsősorban áldozatokról és feledésbe merült, névtelen hősökről szól. Incze Gergely Katalin „talált” kincsei dalszövegekké lettek: zenét szerzett hozzájuk, Laczkó Vass Róbert színművész pedig Te pesti srác… címmel zenés előadóestté alakította az értékes dokumentumanyagot. A rendhagyó történelemórát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Szilágysomlyói Szervezetének meghívására  három évvel a kolozsvári bemutató után, 2019. november 10-én este 18 órától tekinthette meg a somlyói közönség. A teltházas előadás a 2019-es sorozat lezárásaként, a zilahi és budapesti előadások után jöhetett létre.

„… 1956 forradalmának a sajtó, a rádióadások mellett a röplap és a plakát a legfontosabb hétköznapi dokumentuma és sokaknak arról a történelmi erejű 12 napról talán az egyetlen féltve őrzött kincse, emléke. Ezt a feltevést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a forradalom leverését követően a hatalom szigorúan tiltott dokumentummá nyilvánította, meglévő »hivatalos« példányait a levéltárakban zárolt anyagként kezeltette. Éberen őrködött azon, hogy a későbbi nemzedékek, az utókor ne ismerhesse meg ezeken a dokumentumokon keresztül sem 1956 októberének igazi lényegét…” (Kopácsi Sándor)

Az előadóest alapjául szolgáló szövegek többsége korabeli falragasz, újsághír, röplapokon terjesztett irodalmi alkotás. Szerzőik forradalmárok, a szabadságharcot támogató értelmiségiek, száműzöttek, börtönre vagy halálra ítéltek, áldozatok: Eörsi István, Gérecz Attila, Ferencz Lajos, Füst Milán, Heltai Jenő, Jobbágy Károly, Kalotay Mária, Máté Imre, Páskándi Géza, Puskás Attila, Szegő Zsuzsa, Szentkuti Ferenc, Tamási Lajos, Tollas Tibor, Túrmezei Erzsébet, Wittner Mária, valamint számos, a névtelenség homályában maradó ’56-os. A dalszövegek némelyikét emigrációba kényszerült szerzőik személyesen ajánlották a zeneszerző figyelmébe.

Tisztelet a hősöknek!