Ha könyvbemutatóra gondolunk, sok esetben a következők jutnak eszünkbe: unott szerző és beszélgetőtársa a „honnan jött az ötlet?” kérdését fejtegeti a rosszul világított teremben, majd a száraz pogácsa elfogyasztása után mindenki hazamegy. Nem így volt ez Laczkó Vass Róbert legújabb, Elegico Leggiero című kötetének bemutatóján, amelynek a Vallásszabadság Háza adott otthont december 18-án. A kicsit sem unott szerzőt Bodó Márta, a Keresztény Szó kicsit sem unott főszerkesztője kérdezte.– Én sosem mondtam magamról, hogy költő vagyok. Ezt mások találták ki – felelte Laczkó Vass Róbert Bodó Márta kérdésére: mi okból, célból jelenik meg minden évben kötete. A színművész ugyanis azt mondja, idézve egy költő ismerősét, hogy a tisztességes költőnek néha le kell tenni a versírást, és hagyni kell nyugodni a gondolatokat. De, mivel ő nem „tisztességes költő” a versírás letétele nem fenyegeti. Saját bevallása szerint grafomániás, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kötetet maradéktalanul megtölt, olykor előfordul, hogy új köteteibe régebbi, már megjelent verseit is beemeli. – A papír nagyon drága, az idő nagyon drága, minden nagyon drága, nem szeretünk üresen hagyni semmit, amit nem muszáj – fogalmazott.
– Nagyon sok verscím, illetve fejezetcím szól ilyen… külföldiül. Miért? – kérdezte a szerzőt Bodó Márta, a kérdés megfogalmazásán jót derült a közönség. A kötet címe olasz, számos vers pedig latin címet kapott. Laczkó Vass Róbert szerint sejtelmesebben lehet fogalmazni latinul, és szerinte mélyebb értelmet kap, ha valami latinul íródik. Elmondása szerint, ha nem ismeri azt a kifejezést és a jelentését, amelyet ő címnek szán, leül és megtanulja. Felidézte, első kötetének is latinizmus volt a címe: felix culpa, vagyis boldog vétek. Az idegen nyelven megszólaló címek mellett az ellentmondásos szókapcsolatokat is szereti a szerző, a boldog vétek is ilyen és az új kötet versei sem mentesek a feszültségtől, az ellentmondástól és a szokatlan képektől.
Ahogy már előre vetítettem, Laczkó Vass Róbert legújabb verseskötetének bemutatója nem volt átlagos. Aki ismeri valamelyest a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészének munkásságát, tudhatja, hogy a színészet mellett a zene is fontos szerepet játszik az életében és a pályáján. Így hát nem meglepő, hogy a kötetben szereplő versek közül néhányat megzenésítve is hallhatott a közönség. Csergő Domokos és Székely Norbert meghívott zongoristák közreműködésével megszólaltak Laczkó versei, a zenei aláfestés más értelmet, többletjelentést adott nekik. A könyvbemutatón Vindis Andrea színművész is közreműködött, akinek tolmácsolásában két verset, a Rohamosztagot és a Tökfilkót hallgathatták meg a jelenlévők.
A könyvbemutató, Laczkó Vass Róbert szavaival élve, minikoncerttel zárult: három karácsonyi verset, dalt adott elő Csergő Domokossal és Székely Norberttel. Az utolsó dalban, a zongora mellé a csörgő is előkerült. A közönség tapsolt, csettintett, sűrűn bólogatott az ünnepi dallamra. Aztán felzendült a vastaps. Ilyet is ritkán hallani könyvbemutatón a Vallásszabadság Házában.
A marosvásárhelyi Gecse utcai Református Egyházközség szervezésében “adventi hangolóra” várják az érdeklődőket minden adventi vasárnapon. Karácsony ünnepéhez közeledve Laczkó Vass Róbert színművész és Székely Norbert zongoraművész Cantus figuratus című előadóestjére kerül sor advent utolsó vasárnapján, december 21-én 18 órától a Gecse utcai református templomban. A kifejezetten szakrális terekbe megálmodott előadóest eredeti zenével készült, és a 20-21. század magyar költészetének legszebb istenes verseiből válogat. A belépés díjtalan, de a fellépők iránti köszönet jeleként perselyes adományokat szívesen fogadnak a szervezők.
“Aki énekel, kétszeresen imádkozik – emlegetjük Szent Ágoston klasszikus bölcsességét, ám a templomainkba befogadható zenéről rendszerint megoszlanak a vélemények. A vallási elemekből építkező dalok persze nem állnak meg a templomajtóknál, és üzenetük profán környezetben is vertikális marad: az alkotó ember Teremtőjéhez való viszonyát fejezi ki. Történelmi tény, hogy a késő középkori bencés kolostorok a kifinomult vendégszeretet jegyében olykor világi zenei környezetet is biztosítottak, így az improvizatív jellegű gregorián dallamok mellett szakrális környezetben is megjelent a kötött formájú, „mérhető żene”.
Burattino, az életre kelt fabábú izgalmas kalandjait meséli el Alekszej Tolsztoj klasszikus meséje, az Aranykulcsocska, melyet az szovjet-orosz író Carlo Collodi meseregényének, a Pinokkió kalandjainak apropóján vetett papírra.
“Los Angeles zsebembe lesz…” – Jogászkonferencián mutatja be Laczkó Vass Róbert színművész legújabb, Filmszínházmuzsika többször tíz percben c. kamarakoncertjét. Az előadóművészt ezen a zártkörű előadáson beugróként Székely Norbert zongoraművész kíséri. 
Gyerekekhez viszi közel a népzenét, a népi hangszereket a Tokos zenekar. A Varázslatos hangszerek interaktív mese, így a gyermekek is részt vehetnek az előadásban, amelyet 2016-ban mutattak be Kolozsváron, a Diákművelődési Ház nagytermében, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum, a Báthory István Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium rendezvénytermeiben, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, valamint a Double Rise Fesztivál Folkudvarában. A mese László Noémi költő fantáziája alapján született és egy világutazó juhászgyerekről szól, akinek szerepét Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze alakította. Ő jegyzi az egyes hangszerekhez tartozó négysoros rigmusokat is.