Kokoly Zsolt (Sapientia EMTE) jegyzete, facebook.com
“Valószínűleg hosszú ideig Laczkó Vass Róbert lesz Dr. Deutsek-Pásztai Géza (1892-1971) kolozsvári jogásztanár „arca” – a Márton Áron-perben letartóztatott ügyvéd, Bolyais jogászprofesszorról ugyanis az eddigi kutatások alapján nem került elő arckép. „Dr. Pásztai Géza szocialista ügyvédet, aki a munkáskörökben ingyen védte a szocialistákat és a kommunistákat, mindkét szemére megvakították. Teljesen vakon tartották a börtönben még 5 évig ítélet nélkül, azután szabadlábra helyezték. Vakon tengette az életét még húsz esztendeig.” – írja Lakatos István rabtársa.
Kép hiányában, csak tanítványai emlékei idézik fel az egykori, 1945-1949 között munkajogot és perrendtartást oktató jogásztanár alakját: „Hasonló volt a helyzet a Munkajoggal – Pásztai Géza másik szaktárgyával – is, amelyről egy esztendő alatt azt sem tudtuk meg, hogy egyáltalán micsoda? Viszont Pásztai olyan kedves, rokonszenves ember volt, hogy hallgatói inkább nyelvüket vágatták volna ki, hogysem rosszat mondtak volna róla, de [polgári és büntető jogi] perrendtartásból senki sem tudott semmit. Ezt nagyon nehezményezték ugyan ügyvédnek készülő kollégáink (…), de Pásztairól tőlük is csak jót lehetett hallani.” (Dr. Dobai István: A legendás Buza László Intézet. 2011 – kézirat).
Halála előtt Dr. Deutsek-Pásztai Géza egy vers-kötetet szeretett volna kiadni, amely 1909–1962 között írott verseit tartalmazta volna. Tudomásom szerint a kötet nem jelent meg, ezért – arckép hiányában hadd idézzük fel hangját, egy korai, 1919-ben írott vers-részlettel:
Megérdemlem e roppant szenvedést?
Uram, kutatni nem vagyok botor.
Panaszló ajkam bűnömül ne tudd,
Szavam, ha Téged esdőn ostromol.
És vétkeimnek tengerét se nézd,
S szűnjön bosszúdnak vészes ostora:
Nálam boldogabb és nálam szomorúbb
Embert nem sújtott haragod soha.
(Deutsek Géza: Jób keserve)”
Mi a szenvedés értelme? Hogyan néz ki a túlélés pszichológiája? Viktor E. Frankl …mégis mondj igent az életre! című munkáját ajánlotta Laczkó Vass Róbert színművész a Kolozsvári Rádió Könyvjelző című sorozatában.
“…miracolul unei întîlniri de suflet cu Ierusalimul mi-a fost prilejuit de faptul că programul celei dintîi zi a conferinței internaționale s-a încheiat cu un concert de muzică evreiască, JERUSALEM OF GOLD, susținut de Robert Laczko Vass și Andras Szep. Cîntecele au fost interpretate în mai multe limbi – printre care română, maghiară, engleză, franceză, ebraică, idiș, ladino etc. Deși din repertoriul propus, eu rezonez mai bine cu alte piese, de data aceasta am vibrat cel mai profund cu celebrul cîntec „This Land is mine”. O foarte plăcută supriză a fost pentru mine versiunea în limba maghiară a cîntecului „Jerusalem of Gold” (Jeruzsalem, kedvesem). Eram obișnuit să ascult versiunea ebraică a cîntecului “Yerushalayim Shel Zahav” interpretată de Ofra Haza. Am constatat cu acest prilej că e la fel de frumos să cînți Ierusalimul și în altă limbă și chiar în toate limbile lumii.