Ugrás a tartalomhoz

  • Hírek

  • Bio

  • Galéria
    • Színház
    • Opera
    • Pódium
    • Közélet
    • Privát

  • Műhely
    • Fotók
    • Írások
    • Kiadványok

  • Sajtó

  • Kontakt

Hírek

  • Hu (hu)Hu
  • Ro (ro)Ro
  • En (en)En

Márciusi miniturnéra indul a Petőfi-live!

'25 márc. 09

A Petőfi-bicentenárium eseménysorát követően 2025-ben is folytatódik Laczkó Vass Róbert színművész és Székely Norbert zongoraművész nagysikerű Petőfi live! – Egy vidám hangú vándorszínész ügyes-bajos dolgai c. zenés előadásának erdélyi és magyarországi körútja.

A eredeti kompozíciókkal készült előadás ősbemutatóját Nagybányán, a Városi Színházban tartották az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére szervezett március 15-i ünnepségek díszelőadásaként 2022-ben, azóta Erdély-szerte folyamatosan játsszák, de bemutatkoztak már a hollandiai Hágában, a svájci Genfben, valamint a németországi Hannoverben, Hamburgban és Hagenben is.

Folyó év március 14-én a Hargita megyei Székelyudvarhelyen, 15-én a máramarosi Felsőbányán, 17-én pedig Budapesten, a Magyarság Házában lépnek fel az alkotók. Előadásuk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett emlékünnepségek eseménysorának szerves részét képezi. 

Ez a sorozat 52-54. előadása.

Magyar ember ha Költőt emleget, Petőfi Sándorra gondol, erre a lobbanékony, szenvedélyes, rapszodikus ifjúra, aki ízig-vérig a romantika gyermeke. Költészete közérthető és szorosan összefügg az életével, a maga korában ezért is hatott annyira újszerűen. Találóan jegyezte meg Pintér Jenő irodalomtörténész, hogy „…a magánéletét rejtegető, tekintélyt tartó, régi költőtípus helyett előlépett a vidámhangú vándorszínész és elmondta ügyes-bajos dolgait.”

Születésének 200. évfordulóján is túl bátran elmondhatjuk: Petőfi világirodalmi rangú életműve kiállta a próbát. Életpályája pusztán verseiből is megismerhető, éppen ezért Petőfi live! című verses-zenés előadóestünk során mi is arra törekszünk, hogy a Költőt kizárólag a saját hangján szólaltassuk meg, természetesen a magunk eszközeivel. Mi nem csak a forradalmárt látjuk benne, de kifejezetten arra törekedtünk, hogy szubjektív Petőfi-portrénk minden korosztály számára felismerhető legyen.

Plakátterv: Könczey Elemér

Fotó: Vakarcs Loránd

Hírek

Tom Sawyer Kolozsváron – sajtótájékoztatón mutatkozott be a produkció

'25 márc. 06

Sajtótájékoztatón mutatkoztak be a Tom Sawyer című zenés produkció alkotói a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A délvidéki Puskás Zoltán rendezésében készülő családi musical zenéjét Erős Ervin és Klemm Dávid jegyzik, a színpadi adaptációt Mark Twain regényéből Lénárd Róbert írta. Bemutatójára 2025. március 7-én 19 órától kerül sor. Sparque tiszteletes szerepében Laczkó Vass Róbert színművészt láthatja a nagyérdemű.

“A Sprague tiszteletest játszó Laczkó Vass Róbert elmondta, bár a Mark Twain által írt történet korban és földrajzilag is távol esik tőlünk, a pozitív és negatív szereplőknek is mindenkori emberi vonásaik vannak: a gonoszság mellett ott van a jóság is, és ha valaki rosszat tesz, az a szeretethiány, barátsághiány számlájára is írható.”

(Forrás: Krónikaonline.ro → https://kronikaonline.ro/kultura/ut-a-gyermeki-szabadsagbol-a-sotetebb-felnotti-valosagba-n-a-tom-sawyer-csaladi-musicalt-mutatjak-be-kolozsvaron)

“Vindis Andrea és Laczkó Vass Róbert arról meséltek, milyen érzés olyan felnőttet játszani, aki a ma már meghaladottnak számító, verbális és fizikai agresszió eszközeivel viszonyul a gyerekekhez. Vindis Andrea bevallotta: nehezére esik Polly néninek lenni. A karakter szigorúsága és érzelemmentessége távol áll tőle, ennek ellenére hálás Puskásnak, hogy meglátta benne a potenciált erre a szerepre. Laczkó Vass Róbert viccesen megjegyezte, eddig hozzávetőlegesen négyszer játszott már egyházi személyt, például a Pornokráciában is magas rangú pópát. A színész szerint bár korban és földrajzilag egyaránt távol van tőlünk a történet, mégis voltak kapcsolódási pontok a jelenhez, és a színészek a saját személyiségjegyeikből is beemelhetnek néhányat a karakterekbe.”

https://www.szabadsag.ro/article/tom-sawyer-zenes-szinhaz-es-tarsadalmi-kerdesek-olvasztotegelye

Laczkó Vass Róbert tiszteletest alakít a darabban, és szerinte bár a történetben levő világ távol áll a miénktől korban és földrajzi térben, mégis rengeteg közös pont van, amit be tudtak emelni karaktereikbe. Lackó Vass Róbert azt hangsúlyozta, hogy minden egyes karakternek megvan a maga igazsága, a gonoszsága mellett a jósága is. Szerinte, ha egy figura deréken képvisel egy igazságot, az máris élővé teszi. Hozzátette azt is, hogy külön említésre méltónak gondolja a koreográfust, Gyenes Ildikót, aki kottával a kezében, szövegre koreografál, hiszen számára a szöveg dramaturgiája a legfontosabb. – a Maszol.ro portálrólhttps://scontent.fclj2-1.fna.fbcdn.net/v/t39.30808-6/481947716_1056726633164213_5446473912058185186_n.jpg?_nc_cat=104&ccb=1-7&_nc_sid=f727a1&_nc_ohc=cP8beSfwmmgQ7kNvgGprM1q&_nc_oc=AdiII6-Xxou7sxslMaZRr0fmy6-pwn6XaGcQ28cls791ZHxqwMORHB9VFC904JkBUu0&_nc_zt=23&_nc_ht=scontent.fclj2-1.fna&_nc_gid=APVn_dZHQUR2VoEP5r1DNJt&oh=00_AYCOcztvCZnRWJZf6OHL5iV4LnoxDp7XaVAa8sBUoabJTA&oe=67CF3E3C

Hírek,Sajtó

Ritkán látható Ravel-operák a Kolozsvári Magyar Operában

'25 márc. 06
DSC_0515_resize2025. március 13-án este 19 órától a Kolozsvári Magyar Opera ismét műsorára tűzi Maurice Ravel Pásztoróra (L’Heure espagnole) és A gyermek és a varázslatok (L’Enfant et les Sortilèges) című egyfelvonásos operáit.
 
Ravel egyfelvonásosai rendkívül ritkán játszott, különleges operacsemegének számítanak világszerte, komplexitásuk miatt bemutatásukra jellemzően csak a legbátrabb operaszínpadok vállalkoznak. A művek a maguk idejében provokatívnak és újszerűen hatottak, örökérvényű humorral és szimbólumrendszerrel, teljes értékű romániai ősbemutatójuk pedig a Kolozsvári Magyar Opera érdeme (2018).
 
Tompa Gábor rendező szerint Maurice Ravel egyfelvonásosai sajátos megjelenési formái a Feydeau-i dramaturgiának. “A Pásztoróra gyakorlatilag groteszk vaudeville, miközben sok az önéletrajzi elem is van benne, míg A gyermek és a varázslat egyfajta szürrealista látomás. Úgy próbáltam összefogni a két operát, hogy mindkettő bizonyos értelemben a gyereknek látomása és álma legyen.”
 
Maurice Ravel a francia zenekultúra egyik alapvetése – fogalmaz Selmeczi György, az előadás karmestere. “Nem véletlenül tartjuk a hangszerelés legnagyobb mesterének, ő valóban ínyenc módjára merül el a hangszín-változatosság halmozásában. Valóságos geométer, a szerkezeti szimmetria megszállotja.”
 
Laczkó Vass Róbert a Pásztorórában Don Inigo Gómez bankárt, A gyermek és a varázslatban pedig a Pásztorfiú és a Kandúr szerepeit énekli. Partnerei Yolanda Covacinschi, Pataki Adorján, Peti Tamás Ottó, Tony Bardon, Hary Judit, Székely Zsejke, Pataki Enikő és mások.
Hírek

Családi musical a sétatéri színpadon – Tom Sawyer

'25 márc. 03

Végéhez közelednek a Tom Sawyer című előadás próbái a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A délvidéki Puskás Zoltán rendezésében készülő családi musical zenéjét Erős Ervin és Klemm Dávid jegyzik, a színpadi adaptációt Mark Twain regényéből Lénárd Róbert írta. Bemutatójára 2025. március 7-én 19 órától kerül sor. Sparque tiszteletes szerepében Laczkó Vass Róbert színművészt láthatja a nagyérdemű.
 
“A Mississippi partján fekvő St. Petersburg kisvároskában él Tom Sawyer, a csibész, akinek élete egy véget nem érő kaland: iskolakerülés, csínytevések, a felnőttek állandó bosszantása. Hát hogy is ne kedvelnénk egy ilyen fiatal bajkeverőt? Ki ne akart volna gyermekkorában kalóz, kincskereső vagy éppen rablóvezér lenni?
 
Ám a gyermeki szabadság története mögött ott rejtőzik egy sötétebb valóság is: a felnőttek világa, ahol a rasszizmus és a társadalmi igazságtalanság a közösség mindennapjainak a velejárója. Vajon mikor és ki tanít meg minket gyűlölni? A kis Tom hamar megérti, hogy a világ nem mindig olyan egyszerű és igazságos, mint ahogy a gyermekkor játékai ígérik, de arra is ráébred, hogy a valódi bátorság néha azt jelenti, hogy egyedül állsz ki az egész világ ellen.”
 
Bővebben:  https://bit.ly/TomSawyerHu
Hírek

Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat

'25 jan. 26

Tizenharmadik alkalommal adták át pénteken, január 24-én, a kolozsvári Bánffy Miklós Operastúdióban az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat azoknak az alkotóknak, művészeknek, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon járulnak hozzá.

Irodalom kategóriában Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész; képzőművészet kategóriában Siklódy Ferenc grafikus; előadóművészet kategóriában Fülöp Zoltán színművész részesült elismerésben. Az eseményen köszöntőt mondott Lövétei Lázár László József Attila-díjas költő és Brendus Réka, a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője. A díjátadó gálán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyújtotta át az elismeréseket a díjazottaknak.

Az est moderátora, Laczkó Vass Róbert színművész Lászlóffy Aladás Óda a másolóműhelyhez című versét mondta el.

Hírek

Kolozsváron játszott a Patachich-trió

'25 jan. 25

„Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul gondolkodunk, magyarul beszélünk, magyarul tanulunk” – fogalmazott Kányádi Sándor költő egy 2014-ben adott interjúban, és némiképp Illyés Gyula nagy hatású metaforáját is tovább gondolta: „A hazát a magasban meg lehetne teremteni. Szó szerint: a magasból lehetne sugározni. Hiszen elérhető az egész világ az internet segítségével – Argentína, Brazília, Észak-Amerika, Ausztrália.”

Manapság, amikor az interneten is elérhető magyar kulturális tartalmak szinte bárhol a világon hozzáférhetőek, azt gondolhatnánk, hogy révbe értünk. Rajtunk is múlik, hogy ez nem így van, ám a lehetőség, egyben a feladat is adott, a felelősséget pedig mindannyian viseljük, akik a magyarságunk szemszögéből szeretnénk látni, megérteni és megértetni az egyetemest.

Kallós Zoltán néprajzkutató 2012-ben, szintén egy interjúban hasonlóképpen fogalmazott, a saját művészetének és tudományos munkásságának a szemszögéből fogva meg a lényeget: „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Ez a kultúra őrzött meg minket ezer éven át Európában, ezeket a hagyományokat kötelességünk éltetni és továbbadni a következő nemzedékeknek.”

Így gondolkodnak a héthatáron vagy óperencián túl élő magyarjaink is, akik első, második, harmadik és ki tudja, hányadik generációs törekvéseikben igyekeznek önazonosak maradni.

Kallós és Kányádi fentebb idézett gondolatai Kölcsey Ferenc Himnuszának gondolatsorához mérhető alapvetések, ahogy nemzeti imádságunk is alapvetés. Nem véletlen, hogy letisztázásának napján ünnepeljük a magyar kultúra napját. (Hasonló módon hívják fel a figyelmet saját kultúrájuk értékeire a finnek (Kalevala-nap), a bolgárok (Cirill és Metód napja) vagy a románok (Mihai Eminescu költő születésnapja) is.

Adódik tehát a kérdés, amelyet nem csak ezen a napon, de nap, mint nap érdemes föltennünk magunknak: mi, mai magyarok hogyan fogalmazzuk meg identitásunk lényegét? Mitől vagyunk azok, akik vagyunk és mit teszünk azért, hogy kulturális hagyatékunk továbbra is megtartó erő maradjon azáltal, hogy ki-ki a saját tehetsége szerint hozzátesz valamit?” (LVR)  

Ezekkel a gondolatokkal nyitottuk meg a Kaganovskiy Artur hegedűművész, Kaganovskiy Eszter brácsaművész és Kállay Ágnes gonrdonkaművész nagyszerű hangversenyét a magyar kultúra napján Kolozsvárott, a belvárosi Pietáti-templomban.

Szervezők: Magyarország Kolozsvári Főkonzulástusa, Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház

Házigazda: Laczkó Vass Róbert színművész, aki az ünnepi műsor részeként Lászlóffy Aladár Óda a másolóműhelyhez, valamit Kányádi Sándor Fekete-piros című költeményeit is előadta.

Hírek

Bejegyzés navigáció

← régebbi bejegyzések

© 2025 Laczkó Vass Róbert. Minden jog fenntartva. web design & fejlesztés BirdCreation.com által.