Migránskérdésről, régebbi és újabb németországi élményeikről faggatta Laczkó Vass Róbert a Nyitott szemmel beszélgetőesten Rab Irén kultúrtörténészt, a Göttingeni Egyetem volt magyar lektorát és Csákvári Dániel református lelkészt, aki több éve szolgál németországi városokban. A 8. Kolozsvári Magyar Napok alkalmával a Györkös-emlékházban megtartott beszélgetés apropóját a migránskérdést taglaló – Helyzet van – migráció-szürreál című – Rab Irén-könyv adta. Ugyancsak most mutatták be a Nyitott szemmel című könyvsorozat harmadik kötetét, amely Laczkó Vass tizenkét olyan személlyel készült beszélgetését tartalmazza, akik a Nyitott szemmel rendezvényen már meséltek úti élményeikről.Az elmúlt tizenöt évben Németország nagyon megváltozott. Az akkori tiszta, rendezett városképek, a közbiztonság ma már többnyire a múlté; a migránskérdés megosztotta a német társadalmat. Másféleképpen ugyan, de az elmúlt két évben szintén változott a német hatóságok és állampolgárok magatartása a külföldiekkel szemben is. A másfajta megközelítést a politikai helyzet indukálta – ezek voltak az első következtetések, amelyeket levonhattunk a beszélgető esten.
Állításaikat alátámasztandó, az interjúalanyok példával is szolgáltak. Ezelőtt tizenöt évvel Rab Irénnek – aki akkor kezdett el dolgozni egy németországi felsőoktatási intézményben – háromhavonta tartózkodási engedélyért kellett folyamodnia. Ugyancsak közel tíz éve történt az az eset, amikor Németországban Csákvári Dániel születésnapjára disznóhúsból készített gulyást között, amit a jelen levő muszlim ismerősei ugyan meg sem kóstoltak, de eszükbe sem jutott megharagudni ezért a házigazdára. – Ha viszont most történne ilyesmi, azt nagyon rossz néven vennék a muszlim vendégek – magyarázta Csákvári.
Rab Irén kitért arra, hogy 2015 nyarán a magyar és a német média a magyarországi migránsok helyzetét homlokegyenest ellenkező módon mutatta be. Megjegyezte: könyve arról szól, hogy mennyire ki vagyunk szolgáltatva a médiának, talán még jobban, mint a kommunista időszakban.
– Két éve a volt nyugat-német állampolgároknak a migránstömegek akkor még nem tűntek potenciális veszélynek, mivel számukra természetes volt az, hogy az országhatárokat minden erőfeszítés nélkül léphetik át; a volt kelet-németek azonban, akiknek évtizedeken át határzárral kellett szembenézniük, jobban aggódtak a migránskérdés megoldása miatt. A németek ugyan szerették volna szabályozni a menekültkérdést, de a nagy tömeg miatt ezt nem lehetett megvalósítani. Még a német politikai pártok sem tudtak egymást közt megegyezni ebben a kérdésben. A migránspolitika terén idén tavasszal bekövetkezett változás leginkább annak tudható be, hogy Merkel és pártja meg akarja nyerni a közelgő parlamenti választásokat – vélekedett Rab Irén, aki a migránskérdéssel kapcsolatos elmélkedéseit először blogon tette közzé, és csak később döntött, úgy hogy könyvformában is megjelenteti benyomásait.
Zárszóként a három beszélgetőtárs megegyezett: az európai társadalmat megosztó migránskérdésről saját részigazságaikat fogalmazták meg, és nem a konszenzusteremtés volt a céljuk.